Méltányos Huszein-pert ígér az iraki törvényszék vezetője
Méltányos pert ígért Szaddám Huszein ügyében a különleges iraki törvényszék vezetője, a volt iraki diktátor védői azonban továbbra is vitatják az egész jogi eljárás törvényességét.
Dátum: 2004-07-02 11:01:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=25145
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:12:51.187279, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Szálem Csalabi, az előző iraki rendszer vezetőinek ügyeiben ítélkezni hivatott iraki törvényszék vezetője a BBC tévé csütörtök éjjel sugárzott napi politikai magazinműsorában, a Newsnightban azt mondta: a per azokat "a nagyon szigorú jogi normákat" fogja követni, amelyeket a délszláv háborús bűnösök felelősségre vonására létrehozott hágai törvényszék is alkalmaz.
Csalabi ugyanakkor visszautasította azokat a véleményeket, hogy Szaddám Huszeint is - Slobodan Milosevic volt szerb vezetőhöz hasonlóan - nemzetközi bíróság elé kell állítani a szükséges pártatlanság biztosítása végett. Az iraki törvényszéki vezető azt mondta: az iraki nép "a sajátjának érzi ezt az ügyet ... függetlenül attól, hogy a nemzetközi közösség mit gondol".
A volt iraki elnök húszfős ügyvédi stábjának egyik tagja azonban - szintén a BBC-nek - azt mondta: az a tény, hogy a pert Irakban tartják, lehetetlenné teszi a méltányos jogi eljárást. Dominique Grisay szerint a Huszein ellen felhozott vádak - például az emberiség elleni bűncselekmény - tipikusan nemzetközi, és nem nemzeti jog által szabályozott kategóriába esnek, így nemzetközi törvényszéki eljárás lenne csak elfogadható.
Grisay szerint ilyen vádak esetén már az megkérdőjelezi a semlegességet, hogy a bíró iraki nemzetiségű.
Ugyancsak a BBC tévé Newsnight című műsorában II. Abdalláh jordániai király egyértelmű utalást tett arra, hogy szerinte az szövetségesek iraki beavatkozása megnyitotta az utat a reformok felé a Közel-Keleten. Az uralkodó szerint ma már az egész térségben "közbeszéd tárgyát képezi sok minden, ami még hat hónappal ezelőtt is tabu volt".
A király elismerte, hogy az arab országok zöme nem hajlandó amerikai receptre átalakítani politikai rendszerét, de szavai szerint ezek az országok is rákényszerültek saját demokratizálási tervek kidolgozására.
Abdalláh hozzátette: a legutóbbi, tuniszi arab csúcson maga üzente a többi arab vezetőnek, hogy ha nem állnak elő saját reformelképzelésekkel, azt kockáztatják, hogy a reformokat kívülről fogják rájuk erőltetni.
A király közölte, hogy Jordánia - elsőként az arab országok közül - hajlandó lenne katonákat küldeni Irakba, ha az új bagdadi vezetés ezt kéri. Szavai szerint erre talán nem Jordánia a legmegfelelőbb partner, de ha az iraki kormány közvetlen katonai segítséget kér, "nagyon nehéz lenne nemet mondani".
MTI - fideszfrakcio.hu