Moszkva felmondta a START-II megállapodást
Oroszország a továbbiakban nem tartja magára nézve kötelezőnek a hadászati nukleáris támadó fegyverek csökkentéséről és korlátozásáról 1993-ban kötött orosz-amerikai START-II szerződést.
Dátum: 2002-06-14 13:18:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2412
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:35:35.181107, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Ezt az orosz külügyminisztérium jelentette be pénteken, azzal magyarázva a moszkvai döntést, hogy az Egyesült Államok nem ratifikálta a megállapodást, illetve Washington csütörtökön hivatalosan is felmondta a rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó 1972-es szovjet-amerikai ABM-szerződést. A moszkvai bejelentésnek inkább formális jellege van: a május végi orosz-amerikai csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin orosz és George W. Bush amerikai elnök a START-II-nél radikálisabb szerződést írt alá a hadászati támadó fegyverek számának csökkentéséről.
Hogy Moszkva kihátrál a START-II-ből, már akkor felvetődött, amikor januárban Washington bejelentette, hogy a fél éves türelmi időszak lejártával felmondja az ABM-szerződést, mert az akadályozza nemzeti rakétavédelmi programja végrehajtását. Moszkva végül csendes belenyugvással fogadta az amerikai döntést, így csak ez a formális válaszlépés volt várható a június 13-i határidő lejárta után.
A START-II-t - mint az első hidegháború utáni fegyverzetcsökkentési megállapodást - 1993-ban írta alá a két akkori elnök, idősebb George Bush és Borisz Jelcin. A szerződés azt mondta ki, hogy a két atomhatalomnak 2003-ra 3500-3500-ra kell csökkentenie nukleáris robbanófejei számát. A megállapodás meglehetősen nagy kálváriát járt be mindkét oldalon: először Washington mutatkozott késznek annak ratifikálására, orosz részről azonban ezt megakadályozta a törvényhozás kommunista többsége. Az orosz állami duma végül 2000 májusában, már Putyin elnöksége alatt hagyta jóvá az egyezményt, amikorra a parlamentben többségre tettek szert az államfőt támogató Kreml-párti politikai erők. Addigra viszont Washington döntött úgy, hogy nem ratifikálja a START-II-t.
A május végén Moszkvában aláírt egyezmény értelmében Oroszország és az Egyesült Államok 2012-ig a jelenlegi szint közel harmadára, 1700-2200 robbanófejre mérsékli hadászati támadó fegyverei számát. Washington egyébként - a felmondott ABM-hez hasonlóan - először feleslegesnek és hidegháborús maradványnak minősítette, hogy az általa egyoldalúan is végrehajtásra kerülő fegyverzetcsökkentést újabb szerződés garantálja, de végül ráállt az írásos megállapodásra. Moszkvának viszont nem sikerült elérnie, hogy a leszerelésre kerülő rakétákat kötelezően meg is semmisítsék.