Amerikában a hadkötelezettség visszaállításáról beszélnek
A cáfolatok és ellenérvek dacára nem szűnnek az Egyesült Államokban a híresztelések arról, hogy a fegyveres erőkben mutatkozó emberhiány miatt helyreállítják a hadkötelezettséget, noha azt a minap Donald Rumsfeld védelmi miniszter is elképzelhetetlennek nevezte.
Dátum: 2004-07-05 08:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=25209
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:13:10.679914, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A kósza hírek szerint a jövő év tavaszától vezetnék be ismét a sorozást, amit a kormány igyekszik csendben keresztülhajtani a kongresszusban, amíg az emberek figyelmét a választási kampány köti le. A híreszteléseknek az az igazságmagja, hogy a kongresszus két háza elé törvénytervezetet terjesztett be az 1973-ban, még a vietnami háború vége felé megszüntetett hadkötelezettség helyreállításáról Charles Rangel képviselő, a koreai háború és Ernest Hollings szenátor, a II. világháború veteránja. Az amerikai férfiakat 18-25 év között nyilvántartó, vészhelyzetben kötelező behívókkal a hadsereg élőerő-utánpótlásáról gondoskodó kormányzati ügynökséget telefonhívásokkal és elektronikus levéllel árasztották el, amely így a honlapján cáfolta, hogy a sorozás beindítására készülődne. Ez sokak véleménye szerint legfeljebb a Pearl Harbor-i japán támadáshoz fogható szükséghelyzetben következhetne be. Katonai szakértők szerint az önkéntes hadsereg messze felülmúlja a sorozott állományt. Az általános hadkötelezettség bevezetése minőségi romlással, a szakmai színvonal süllyedésével járna, s azt a fegyelem és a morál is megsínylené. S főleg sok pénzbe kerülne. A Pentagon százezer dollárt költ minden egyes katona kiképzésére. A sorkötelesek azonban jönnek, majd mennek, így a kiképzési költségek emelkednének.
Rangel és Hollings tervezete szerint minden 18-25 év közötti férfi és nő hadköteles lenne, a katonai szolgálatra alkalmatlanok közérdekű munkát végeznének. Ez megítélésük szerint igazságosabb lenne, mivel most aránytalanul több áldozatot hoznak a háborúban a kisebbségek és a szegényebb rétegek, akiket a hadsereg által kínált kedvezmények vonzanak erre a pályára.
A hadkötelezettség újbóli bevezetését azonban nem támogatja sem George Bush elnök, sem kihívója, a vietnami veterán John Kerry szenátor, hiszen jól tudják, hogy azzal csak szavazatokat vesztenének az őszi elnökválasztáson. A kezdeményezésnek a kongresszusban sincs érdemi támogatottsága. Az iraki és afganisztáni háború terhei ugyanakkor arra késztették a Pentagont, hogy különféle módon enyhítse az emberhiányt. A feladatokat egy részét gebinbe adja magáncégeknek, másrészt rendkívüli intézkedésként elrendelte, hogy nem térhetnek vissza Irakból és Afganisztánból azok a katonák, akiknek ott járt le a szerződése, hanem meg kell várniuk, amíg egységüket hazavezénylik. A hadsereg másrészt visszahív mintegy 5600 tartalékost, akik már leszereltek, de nem töltötték ki teljesen szerződési idejüket. A Fehér Ház elhódítására pályázó John Kerry demokrata párti szenátor szerint a kormány ezzel a hátsó ajtón csempészi vissza a hadkötelezettséget.
Az emberhiány gondjait mutatja az is, hogy Irakban és Afganisztánban az amerikai erők mintegy 40 százaléka a polgári életből kivont, családot, munkát hátrahagyó nemzeti gárdista és tartalékos. Ezek a havonta egy hétvégét és évente két hetet gyakorlatozó polgár-katonák amerikai tisztek véleménye szerint nincsenek felkészülve az iraki és afganisztáni kihívásokra. Az egyes államok nemzeti gárdáit, illetve a szövetségi szintű tartalékos erőt az utóbbi évtizedekben természeti csapások, tűzvész, földrengés esetén mozgósították a mentési munkálatokhoz.
MTI - fideszfrakcio.hu