Zalai aprófalvak: népességapadás és bizakodás

Zala megye településeinek háromötödében, 155 községben laknak 500-nál kevesebben, ezekre a falvakra jellemző a népességfogyás, a magas eltartottsági és közepesnél kisebb foglalkoztatottsági arány, az infrastruktúra és szolgáltatások igen eltérő fejlettsége, ám ezzel együtt az erősödő társulási kötődés és a fennmaradás iránti bizakodás - állapították meg a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács ülésén pénteken.

Dátum: 2004-07-10 10:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=25386
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:14:04.523595, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A testület tanácskozásán a KSH megyei igazgatója tájékoztatójában elmondta: a zalai kis települések 57 százaléka részesül normatív területfejlesztési hozzájárulásban és háromnegyedük a gazdasági elmaradottság, 5 százalékuk a magas munkanélküliség és 20 százalékuk mindkettő okán kapja a támogatást.

Baksa Ferenc helyzetelemzéséből kitűnt: az aprófalvakban a megyei átlagnál kissé kedvezőbb élveszületéseket 2-szeresen haladta meg az elhalálozás az utóbbi másfél évtizedben, ez vezetett a 12 százalékos népfogyáshoz. Minden 100 aktív korúra 65 eltartott jut, akiknek háromötöde idős ember. Erre a településcsoportra a foglalkoztatottak 25-35 százalékos aránya jellemző. Ez utóbbiak háromnegyede ingázó, a többiek a helyi mező-és erdőgazdálkodásban, a szolgáltatásban dolgoznak.

A 155 zalai kisközségben fél évtized alatt 250 lakás, a megye új állományának 5 százaléka épült - részben a viszonylag olcsóbb megélhetés reményében, részben a lassan javuló infrastruktúra hatására és a helyhez ragaszkodás jegyében. Az autóbusz minden kistelepülésre eljut, emellett 18 százalékkal - 8 ezerre - nőtt e falvak személygépkocsi-állománya, ám még messze elmarad az ezer lakosonkénti 280-as megyei átlagtól.

A megyei statisztikai igazgató beszámolt arról, hogy javul az egészségügyi és szociális alapellátás, 22 általános iskola, 8 óvoda és közel 300 kiskereskedelmi egység működik. Ezekhez 71 falugondnoki szolgálat kötődik 102 kistelepülést érintve.

"Az aprófalvak népességmegtartó továbbélésének sarkalatos pontja az infrastruktúra fejlesztése, az alapszolgáltatások működőképessége. Ezért rendkívüli jelentőségű Zalában a megyét teljesen lefedő 24 kistérségi társulás léte, közülük többnek is tagja a 155 kisközség egyharmada" - hangsúlyozta Baksa Ferenc.

Az igazgató szerint a kedvezőtlen korszerkezet, valamint a teljes közművesítettség és a helyben foglalkoztatási lehetőségek részbeni hiánya ellenére "a törpefalvak lakóinak, vezetőinek többsége bizakodó. A felmérés szerint ezt a támogatási rendszerre, a társulások pénzforrásokat megmozgató tevékenységére és a már létező, vagy feltárandó táji-természeti adottságok kiaknázására alapozzák.

A fejlesztési testület elnöke, Kiss Bódog Zoltán elmondta, hogy az elmúlt években a területfejlesztési decentralizált pénzforrások közel egynegyedét a kistelepülések kapták infrastruktúrájuk és az életkörülmények korszerűsítése javára.

Az ülésen többen kifejtették: az kisközségi adottságok alapján a faluturizmus összehangolt fejlesztése lehet a kitörési pont, de érdemes átvenni néhány uniós társország kis településeket megerősítő vidék- és agrárfejlesztési módszereit is.

MTI - fideszfrakcio.hu