Az ÁSZ szerint hatékonyabb finanszírozást igényel az oktatás
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a felsőoktatás normatív alapú finanszírozásának további fenntartását és hatékonyabbá tételét, valamint zárt és ellenőrzött rendszerének kialakítását javasolja az új feltételek figyelembevételével az oktatási miniszternek.
Dátum: 2004-07-12 18:04:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=25447
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:14:23.323290, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A témáról készült számvevőszéki jelentés összefoglalója szerint a normatív finanszírozás egyes elemeinek gyakori változása ellenére nem sikerült a költségvetés hatékony tényezőjévé tenni a finanszírozás kialakított rendszerét, a kezdeti hatékonysági célok elhalványultak, a képzés költségeinek csökkentésében, optimalizálásában az intézmények nem váltak érdekeltté.
A vizsgált körben két egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem törekszik gazdálkodásában költséghatékonysági érdekeltséget alkalmazni és terveik szerint a tapasztalatok birtokában továbbfejleszteni.
Az intézmények többségénél még nincsenek belső minőségbiztosítási rendszerek, a vizsgálatba bevont intézmények több mint felénél nem alkalmaznak oktatói követelményrendszert.
A közlés szerint a finanszírozási rendszertől várt kedvező hatások fokozatosan csökkentek, majd jórészt elmaradtak, mivel kezdetben az észlelt hibák kijavításának szándékával, majd egyre gyakrabban a központi költségvetés aktuális szempontjai miatt a normatívák szerkezetét és a hozzájuk rendelt összegeket többször módosították.
A közlemény kitér rá: az 1996-97-ben bevezetett normatív finanszírozás alapelve, hogy részben vagy egészben a központi költségvetés megtéríti a felsőoktatási intézmények számára az államilag finanszírozott felsőoktatásban részt vevő hallgatók képzésével kapcsolatban felmerülő oktatási, működtetési és fenntartási költségeket. A támogatás módjának és mértékének tükröznie kell a képzéshez szükséges munka mennyiségét, minőségét és hatékonyságát.
A gyakori változások, évközi elvonások az intézmények számára bizonytalanná tették a normatív alapon tervezett bevételek teljesítését, pótlásukra rendkívüli intézkedéseket kellett tenniük. A kialakított normatívák reálértéke egyre jobban elszakadt a ténylegesen felmerülő költségektől - áll az ÁSZ összefoglalójában.
A közlemény szerint a finanszírozási rendszer a hallgatói létszám gyors fejlesztésére ösztönzött, amire hatással volt az a körülmény is, hogy az úgynevezett számított hallgatói létszámba bekerültek a továbbképzésben és a kiegészítő alapképzésben résztvevők is. A hallgatói létszám növekedése megfelelt a kormányzati szándékoknak, azonban a további létszámnövelésnek egyre nagyobb akadálya a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésében mutatkozó elmaradás. Helyenként a friss diplomások elhelyezkedése is nehézségekbe ütközik.
A közlés kitér rá: javult az oktatás hatékonyságának mérésére szolgáló hallgatói-oktatói arány, de ez a hallgatói létszám növekedésének hatására bekövetkező mutatóváltozás, nem a normatíva által ténylegesen elért magasabb teljesítmény. A normatívában a személyi juttatások aránya a központi bérpolitikai intézkedések hatására megnövekedett a fenntartásra jutó hányad rovására. Emiatt a normatíva a fenntartási költségekhez alig nyújt támogatást.
Különösen nehéz helyzetben vannak azok a felsőoktatási intézmények, amelyeknek műemlék épületeket, botanikus kertet, többfunkciós könyvtárat, leromlott kollégiumot kell fenntartani.
A minősített oktatók arányszáma nőtt a normatívában biztosított többletjövedelmek hatására, de a hallgatói képzettségi szint javulásában ennek kedvező hatása még nem mutatható ki.
A hallgatói esélyegyenlőség vonatkozásában a közlemény kifejti: a normatíva a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekhez járul hozzá, s ennek megfelelően egy fogyatékos hallgató után 100 ezer Ft támogatás jár 2003-tól, amely megilleti a költségtérítéses és a távoktatásban részt vevő hallgatókat is.
MTI - fideszfrakcio.hu