Jövő márciusban alá kell írni a csatlakozási szerződéseket
Az Európai Unió külügyminiszteri értekezlete olyan elnökségi javaslatot terjeszt a hétvégi sevillai csúcs elé, amely a bővítés ügyében megerősíteni javasolja az eddigi időrendet: a tíz legelőrébb tartó tagjelölttel, köztük Magyarországgal év végéig befejezni a tárgyalásokat, 2003 márciusban aláírni a csatlakozási szerződéseket és az új tagállamok már részt vennének a 2004-es európai parlamenti választásokon.
Dátum: 2002-06-18 12:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2458
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:35:48.781223, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A javaslat felveti, hogy az őszi brüsszeli csúcsértekezleten az addig megszülető idei országjelentések fényében meg kell nevezni azokat az országokat, amelyekkel év végéig le kell zárni a tárgyalásokat. A csatlakozási szerződések aláírása után pedig a leendő tagok képviselőit megfigyelő minőségben meg kell hívni az Európai Parlament üléseire. Az elnökségi dokumentum ugyanakkor arra buzdítja a tagjelölteket, hogy a hátralévő, elsősorban anyagi kérdések tárgyalásánál "tanúsítsanak építő és realista magatartást, figyelembe véve, hogy az EU-nak meg kell maradnia a Berlinben lefektetett pénzügyi keretek között". Más szóval, készüljenek fel arra, hogy a mezőgazdasági támogatásoknál, a regionális és kohéziós fejlesztési alapokból való részesedésnél ne követeljenek többet, mint amennyit az EU kínál.
A külügyminiszterek a talán legkényesebb kérdésben, a leendő tagok mezőgazdáinak fizetendő közvetlen uniós támogatások ügyében továbbra sem jutottak dűlőre. A luxembourgi dokumentum erről megállapítja, hogy ez a tétel nem szerepelt ugyan a 2000 és 2006 közti időszakra megállapított pénzügyi keretekben, viszont a közvetlen támogatás az uniós joganyag része, tehát az EU tárgyalási álláspontja nem lehet teljes enélkül. A hétvégi sevillai csúcs állást foglal majd a csatlakozási tárgyalások befejező szakaszáról, s ebbe fog illeszkedni az uniós tárgyalási álláspont kialakítása a közvetlen támogatások ügyében is.
A dokumentum arra is felhívja a tagjelöltek figyelmét, hogy az EU komoly figyelemmel kíséri intézményi felkészülésüket a tagságra, az átvett uniós joganyag életbe léptetését. A belügyi fejezetben kiemelt figyelmet fordítanak az unió leendő külső határainak ellenőrzésére, az illegális határátlépésekre, a szervezett bűnözés megfékezésére, a pénzmosás, a korrupció felszámolására, az igazságszolgáltatás jó működésére. Az állat- és növényegészségügyben ugyanígy kiemeli a csúcs elé terjesztett dokumentum a szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása (ECB) terjedésének megelőzését, az állattenyésztés, az élelmiszer-feldolgozás uniós normáinak elérését, az élelmiszer-behozatal megfelelő ellenőrzését. A Phare előcsatlakozási alapból további 250 millió eurót bocsátanak a tagjelöltek rendelkezésére a szükséges intézmények kiépítésére.
Az első bővítési csoportba be nem került Románia és Bulgária esetében javasolják a csatlakozási folyamat gyorsítását és ehhez felvetették a két ország felkészülésének fokozott anyagi támogatását.
Ciprus esetében a dokumentum kitart amellett, hogy a szigetország megosztott állapotban is az EU tagja lehet, s a későbbi újraegyesülés esetén az EU anyagilag támogatná a most török megszállás alatt levő országrész felzárkózását. Törökország a külügyminiszterek megítélése szerint haladást ért el a csatlakozás politikai követelményeinek teljesítésében.