Tíz pontban az MSZP és az SZDSZ demokráciacsomagjáról

Dátum: 2002-06-19 11:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2467
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:35:51.574343, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Tisztelt Kongresszus, kedves Küldöttek, tisztelt Elnök Úr!

Köszönöm a szót.

Nincs egészen három hete, hogy Magyarországon felemelkedett a demokrácia napja, helyreállt a demokrácia, beindult a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének demokrácia csomagja.

Én figyeltem az elmúlt négy esztendőben és ezért tudom, hogy mik a demokrácia ismérvei.

Én figyeltem arra, amit akkori ellenzéki képviselőtársaim mondtak, amit tíz pontba gyűjtöttem össze, és ezt akarom most összemérni azzal a három héttel, amióta Magyarországon végre ismét demokrácia van, szemben a korábbi diktatórikus kormányzati tevékenységgel.

Ez a tíz pont a következő:

Az első az igazságszolgáltatás függetlensége, második a gyülekezés szabadsága, civil szervezetekkel való párbeszéd, a hármas a parlament rendszeres ülésezése és az ellenzék jogai, négyes a sajtószabadság, ötös a közszolgálat pártsemlegessége, hatos a jogszabályok és a törvények tiszteletben tartása, hetes a kormánytól független intézmények függetlenségének a tiszteletben tartása, a nyolcas a pályáztatás és a versenyelv működése, kilences a közbeszerzések szabályos érvényesülése, tízes pedig az idegenellenesség a diszkrimináció és a kirekesztésnek a hiánya, vagy megszüntetése.

Négy éven keresztül nagyon sokat hallhattuk, hogy ezeken a pontokon Magyarországon nem működik a demokrácia. Nézzük, hogy az elmúlt három hétben milyen nagyokat léptünk előre.

1. Az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán láthattuk, hogy a hatalomra került erők nyomást gyakoroltak a Legfőbb Ügyészre. Én még emlékszem Bárándy Péter igazságügy miniszterre, aki néhány hónappal ezelőtt a választások hevében azt találta mondani, hogy Magyarországon nem megfelelő az igazságszolgáltatás működése, mert nyomást gyakorolnak az igazságszolgáltatás különböző szerveire, az ügyészségre és a bíróságokra.

2. A gyülekezés szabadsága, civil szervezetekkel való párbeszéd. Ezt Medgyessy Péternek egy ismert röpiratában olvashattam, ahol azt írja, "azonnal párbeszédet kezdünk a civil szervezetekkel, szakszervezetekkel és a munkaadókkal." Beterjesztésre került a napokban a Munka Törvénykönyvének a módosítása. Azonban sem a szakszervezetekkel, sem pedig a munkaadókkal semmiféle egyeztetés nem történt, holott elég lényeges ponton érinti a munkavállalók és a munkaadók jogosítványait ez a törvény.

A gyülekezés szabadsága tekintetében pedig azt halljuk, hogy eddig jó volt, és gyülekezhettek az emberek, ami egy alapvető jogosítvány volt, azonban most nem helyes, ha az emberek az utcára mennek, nem helyes, hogyha egy helyen összegyűlnek, helytelen magatartás mindez, hiszen csak az a helyes, hogyha baloldali civil szervezetek gyűlnek össze; ez a jobboldaliak számára nem kívánatos.

3. A parlament rendszeres ülésezése: láthatjuk, hogy az elmúlt három hétben - a parlament már régebb óta működik, mint a kormány - nem sikerült megtalálni azt a módot, amellyel a parlament úgymond rendszeresen, vagy legalábbis rendszeresebben ülésezzen. A korábbi ellenzék kritikája érdekesen valósult meg a Magyar Köztársaság Országgyűlésében. Négy éven keresztül azt hallottuk, hogy micsoda felháborító dolog az, hogyha kormánypárti képviselők azonnali kérdést vagy interpellációkat intéznek a miniszterekhez. Nos, eltelt néhány alkalom már, amikor meglepő módon a demokrácia nem működött rendesen, mert a kormánypárti képviselők, képzeljék, azonnali kérdéseket és interpellációkat intéztek a kormányhoz, pedig úgy tudtuk, hogy ez antidemokratikus és az ellenzék jogainak a sárba tiprása. A rendszeres ülésezéssel kapcsolatban pedig ma sem tudjuk, hogyan fog ülésezni a parlament az elkövetkezendő időszakban. Olyasmit hallunk, hogy valójában mégsem heti ülésezési rend lesz, amint ők írták, hogy "helyreállítjuk a parlament heti ülésezést", hanem majd kéthetente lesznek szavazások. A parlament majd ülésezni hetente fog, de szavazni csak kéthetente kell. Nyílván a koalíció meglehetősen alacsony többsége az, ami erre motiválja a hatalomra került pártokat.

4. A sajtó szabadsága. A sajtó valóban szabaddá vált, megszűnt az az egyoldalú állapot Magyarországon, hogy az ellenzéket bírálni nem szabad. Valóban a baloldali sajtóorgánumokban szinte semmi mást nem olvashatunk, csak az ellenzékkel szembeni különböző támadásokat. Eddig úgy tudtuk, hogy a sajtó hivatalból ellenzéki. De most ismét visszatér az ellenzék ellenes újságírás, és ezáltal a sajtóban a kiegyensúlyozottság is megvalósul.

5. A közszolgálat pártsemlegessége. Kovács László két nappal azelőtt, hogy miniszterré vált, a következőket mondta az Országgyűlés Külügyi Bizottságában. "Szeretném elérni, hogy amikor majd következnek a választások akkor csak két ember sorsa függjön a választások eredményétől, a miniszteré és az államtitkáré, senki másé, tehát a köztisztviselő érezze magát egzisztenciálisan biztonságban, lehet a választási eredmény ízlése szerint való, vagy azzal ellentétes, de nem szabad, hogy személyes sorsát befolyásolja. Én szeretném ugyanezt újra megkísérelni, hogy pártpolitikai megfontolások távol maradjanak a Külügyminisztérium munkájától, hogy ott a szakmai munka és a teljesítmény legyen az emberek egyedüli értékmérője".

Ez a miniszterjelölt úr, elnök úr, abban a pillanatban, hogy átlépte jövendőbeli minisztériumának a kapuját úgy ahogy van lefejezte a Külügyminisztérium teljes vezetését. A magyar közigazgatás történetében példátlan az ilyen mértékű leváltási hullám. Azt találtam mondani a napokban, hogy ma csak Ferihegyről repülnek többen, mint a Külügyminisztériumból, de revideálom ezt az álláspontomat, mert az egész államigazgatásra szeretném kiterjeszteni, valóban, ma csak Ferihegyről repülnek többen, mint a magyar államigazgatásból a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták kormányzati belépőjének idején.

6. A jogszabályok és a törvények tiszteletben tartása: ez kapcsolódik az előzőhöz. Schmitt Pál példája az, amelyben a leváltásoknál még a törvények betartására sem került sor. Szeretném is felhívni mindenkinek a figyelmét, aki így jár az forduljon bírósághoz, s valószínűleg elégtételt is fog nyerni a bíróságtól, hiszen egy nagykövet visszahívása az erről szóló rendelet alapján - két hónappal előtte levő figyelmeztetést igényel. Ez nem történt meg.

Schmitt Pált külügyminiszter úr nem tudta, vagy nem volt hajlandó fogadni, és ennek ellenére a jogszabályokkal ellentétesen, és a nemzetközi kapcsolatainkat sértően visszahívták a követség éléről. Ez nemcsak jogszabálysértő, hanem azt gondolom kicsinyes is.

7. A független intézmények ellen ne induljanak támadások, ne induljon támadás például a Nemzeti Bank ellen. Az elmúlt három hét, ez a rövid idő is elegendő volt ahhoz, hogy a Nemzeti Bank, mint független intézmény önállóságát megsértsék. Most valahogy elmaradt az ezzel kapcsolatos szokásos sajtó és szakmai tiltakozás.

8. A versenyhelyzet helyreállítása és a tisztességes, demokratikus pályázatoknak a bevezetése: ez a demokrácia ismérve. Láthattuk, hogy a kormány új kulturális miniszterének első intézkedése ezzel homlokegyenest ellenkező volt. A Nemzeti Színház igazgatóját ő maga nevezte ki, s egyébként is kifejezte azt a véleményét, immár kormányra kerülve megváltoztatva az ezzel kapcsolatos ismérvet, hogy ezeket az álpályázatokat tulajdonképpen fölösleges is kiírni. Szerencse, hogy itt még egy korrekció is volt.

9. A közbeszerzések helyreállítása. Még nem is lépett hivatalba az új kormány, a Nemzetbiztonsági Bizottságban máris elfogadta a kormánypárti többség, hogy Medgyessy Péter villájának a biztonsági berendezéseit, mintegy százmillió forintos értékben közbeszerzés nélkül, közbeszerzés kihagyásával állítják helyre. Az elmúlt négy évben gyakran azt hallottam, hogyha nincs közbeszerzés, akkor az a demokrácia végét jelenti Magyarországon.

10. Demokrácia ott van, ahol nincsen idegenellenesség, ahol nincsen diszkrimináció. Meg is szűnt, hiszen az áprilisi választások óta már nem riogatnak fekete bőrű emberekkel, akik elveszik a makói munkásoknak a munkáját, és akiknek szájában megkeseredik a hagyma, ahogyan azt az Országgyűlés mai elnöke néhány héttel ezelőtt tette. Nem támadnak Magyarországon, például egy nagykövetet azért, mert fiatal és nő, emiatt senkit diszkrimináció nem ér.

Vagyis azt mondhatnám, hogy Magyarországon, hogyha a szocialistáktól ellesett demokrácia kritériumokat alkalmazzuk, akkor nincsen demokrácia. Tudtuk, sejtettük, hogy amikor a szocialisták és a szabaddemokraták csomagokról beszélnek, nevezetesen most demokrácia csomag, akkor valami nagyon furcsa és különös dologra kell számítanunk.

Nekem ugyanakkor az a meggyőződésem, hogy a magyar demokrácia erős. A magyar demokrácia erős, annyira erős, hogy még ezeket az atrocitásokat, ezeket a visszaéléseket és visszásságokat is, amiket itt volt módom röviden elsorolni, ezeket is kibírja. Négy éve is erős volt a magyar demokrácia, az elmúlt négy esztendő során, és ma is. Vannak riasztó módszerek, aggasztó jelek, európainak nem nevezhető eljárások, súlyos aránytalanságok, a jogállamiságot és a politikai tisztességet sértő kormányzati akciók. De hogyha mindez így van, és ezt összevetjük azzal, amit négy éven keresztül hallhattunk, mi akik ezekben a pontokban sárba tiportuk a demokráciát, hogyha ez így van, akkor hogyan viszonyulnak egymáshoz az új kormány, a baloldal választások előtti szavai és a mai tettek. Hát ez az, ami valójában a probléma. Vajon csak ennyit érne Medgyessy Péter és Kovács László adott szava?

Meggyőződésem, hogy Magyarország ennél többet érdemel, azt is mondhatnám, hogy jobbat érdemel, sőt a jobb oldalt érdemli.