Gyurcsi durciba utazik

Kétségtelen: karakteresen képviselem az álláspontomat. Ez pedig megtalálja a maga kritikusait a párton belül és azon kívül is. Nem én vagyok türelmetlen, hanem az emberek velünk szemben - nyilatkozta a Népszabadságnak adott interjúban Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter.

Dátum: 2004-07-30 10:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=25841
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:16:24.969205, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

- Úgy érzi, csakugyan megvonja öntől a bizalmát a miniszterelnök?

- A dolog egyszerű. A miniszterelnök úr hazajön, és megkérdezem tőle, van-e bizalma irántam. Ha azt mondja, hogy nincs, akkor felajánlom a lemondásomat. Ha van, akkor dolgozunk tovább.

- Mit gondol, mikor és hogyan romlott meg a viszonyuk?

- Több mint hároméves kapcsolatunkban a lojalitásom sohasem akadályozott meg abban, hogy nyíltan beszéljünk különböző kérdésekről. Így volt ez a választási kampányban, a kormányzás első felében, és így van azóta is. A kormányzás közös felelősség, amely nemcsak a kormányé, hanem az azt támogató pártoké is. Kötelességem, hogy mondanivalómban helyes arányban legyen meg a kormány szándékainak támogatása és a szükséges kritikai magatartás. Ez teszi ugyanis lehetővé a szükséges változásokat. A kritika nem ellentéte a lojalitásnak, feltétele viszont a haladásnak.

- Nem követett el ön hibát, amikor miniszterként többször is bírálta a kormányzást, a miniszterelnököt?

- A kormányon belüli viták szerintem nem haladják meg sem a lehetséges, de még a szükséges szintet sem. A vita elkerülhetetlen, a jelenlegi helyzetben különösen. Meglehetősen pontatlanok, helyenként nem is igazak azok a találgatások, amelyek e polémia tartalma körül folynak. Az én állításom lényegében egyetlen mondatban összefoglalható: a gazdaságpolitikai és költségvetési, illetve társadalompolitikai döntéseknek együtt kell megszületniük. Ebben a folyamatban nem kétséges a gazdaságpolitika elsődlegessége, de ez nem jelent kizárólagosságot. A költségvetés mindig politikai, abban az értelemben, hogy a kormányzó pártok programmá formált politikai céljait kell szolgálnia. Két hibát lehet elkövetni a költségvetés készítésekor. Az egyik, amikor a büdzséből csak a számok látszanak és nem világos, hogy egyébként milyen társadalompolitikai célokat szolgál a közös jövedelem elosztása. Ez az, amikor könyvelők készítik a költségvetést. A másik hiba, ha a társadalompolitikai célokat a számok, a gazdasági realitás figyelmen kívül hagyásával fogalmazzuk meg. A viták arról szólnak, hogy miként lehet összehangolni a versenyképességet, az egyensúlyteremtést és a progresszív társadalmi célokat. Mi a helyes arány? A döntés a kormánypártok és a kormány közös felelőssége.

- Ön mit preferálna a mostani elgondolásokkal szemben? Önnél mi a sorrend?

- Ha a gazdaság tervezett jövő évi növekedése négy százalék körül lesz, akkor ez reálértéken háromszázmilliárd forinttal bővíti a mozgásteret. Három célunk lehet: csökkentjük a hiányt és az államháztartás eladósodottságát, ezzel erősítjük a fejlődéshez szükséges bizalmat. Csökkentjük az adót, hogy több pénz maradjon az embereknél, és növekedjen a versenyképesség. Végül az egyértelműen kijelölt társadalompolitikai célokra többet kell költenünk. Mert nem lehet egyszerre valamennyi igényt - honvédelem, egészségügy, sport, kultúra - kielégíteni. Amit ebben a kérdésben gondolok, azt a kormányban kell képviselni - én is ott mondom el. A költségvetési vitának ebben a szakaszában minden más megengedhetetlen. A gazdasági és társadalompolitikai célok összhangjának megteremtése, a prioritások meghatározása a miniszterelnök vezetésével a kormány közös felelőssége.

- Játsszunk el a gondolattal: ha valóban kikerül a kormányból, mit fog tenni? Ismét üzletember lesz?

- Az elmúlt években politikussá lettem, s az is maradok.

- Miközben ön politikus, egyesek szerint önnek legalább annyi ellenfele van a pártján belül, mint az ellenzék köreiben. Ellenfeleit idézem önnel kapcsolatban: türelmetlen, nyomulós és kioktató. Nem törődik az önre bízott minisztériummal, csak önmaga imázsát építi, turnézik, és eközben nem lojális a saját kormányával.

- Ennél méltatlanabb vádak is elhangzanak velem kapcsolatban a politikai küzdelemben. Kétségtelen: karakteresen képviselem az álláspontomat. Ez pedig megtalálja a maga kritikusait a párton belül és azon kívül is. Nem én vagyok türelmetlen, hanem az emberek velünk szemben. Bátor kormányzásra és magabiztos baloldalra van szükség. Ezt nem adják ingyen, ezért meg kell küzdeni. A küzdelemhez pedig az eddigieknél egyértelműbben kell fogalmazni, helyenként erősebb személyes kiállásra, keménységre van szükség. Ez zavarja a fennálló status quót a baloldalon és a párton kívül is. A meccs tehát nem rólam szól.

- Hanem kiről?

- Arról, hogy akarnak-e, vagy nem akarnak a dolgok menetén változtatni. Azért, hogy legyen egy igazságos Magyarország, könnyebb élet, és ennek megteremtésében sikeres baloldal, amely 2006-ban győzni tud.

- Sokan úgy vélik: maga Gyurcsány szivárogtatta ki a menesztéséről szóló hírt azért, hogy ki tudjon lépni a miniszterelnök árnyékából.

- Nem vagyok én bolond. Pártkongresszus előtt, költségvetési vita kezdetén melyik miniszter kíván bizonytalanságot személye körül?

y Említette a korszerű baloldalt. Valóban szövetségesre talált Hiller Istvánban, az MSZP alelnökében, kulturális miniszterben? Miről szól ez a szövetség? Sokan felfigyeltek arra, hogy nemrégiben az A38-as hajón együtt léptek fel.

- Baloldalon sokan vágynak arra, hogy nagyobb legyen az együttműködés a kormánytagok és a párt vezetői között. Szerintem is szükség van erre. Az együttműködés arról szól, hogyan lehet határozottabb, karakteresebb, magabiztosabb baloldalt teremteni, és ezáltal bátrabban kormányozni. Ez nem paktum, hanem kapcsolat, amely elvekről, nem pedig pozíciókról szól. A politikai-személyi alkalmasságon túl nem lehet arról beszélni, hogy kiből mi lesz, mert akkor a rossz, régi reflexek élnek tovább. Ha azt mondják, hogy létezik egy Hiller-Gyurcsány paktum, akkor az nem más, mint a régi beidegződéseknek megfelelő minősítés, amelynek egyetlen célja tábort és ellentábort kreálni. Kettőnk között érdemi, tartalmi, emberi együttműködés van.

- Ön, miközben láthatóan türelmetlen, egyszersmind naiv is: nem vette észre, hogy egyedül maradt.

- Téved, nem vagyok magányos. A párt számos tagja, támogatója, értelmiségiek és munkásemberek változást akarnak. Korábban soha nem tapasztalt támogatást kaptam, miután megjelentek a kormányból való esetleges távozásomról szóló sajtóhírek. Tény, hogy a kabinetben a határozott változások szükségességét képviselem, de úgy látom, hogy ezt szeretné a miniszterelnök úr is. Tény viszont az is, hogy mindeközben létezik olyan szándék is, amely a haladás helyett inkább a "maradást" pártolja. De ideje volna már valamennyiünknek észrevenni azt, hogy ellenfeleink nem a baloldalon, hanem a jobboldalon vannak! Ott úgy gondolják, hogy a magyar nemzeti érdek azonos a jobboldal hatalmi érdekével, a jobboldal azonos a Fidesszel, az pedig azonos Orbán Viktorral. Ez Mecsiar és Tudjman politikája: befelé forduló nacionalizmus, sértettségből fakadó nemzeti gőg, szociális populizmus, a kultúrfölény hirdetése. Ez a politika veszélyes és káros.

- Mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor a tusnádfürdői nyári egyetemen a magyarországi kétpártrendszer mellett tette le a voksát?

- A kétpártiság Orbán Viktor hatalmi érdekeit szolgálja. Orbán ellenzék nélkül szeretett volna meglenni már az 1998-2002-es ciklusban is, a következő lépés, hogy már koalíciós partner sem kell neki, mert azzal is csak baj van. Ki fog derülni, hogy pártra sincs szükség, elég, ha van vezér. Persze csak ha Orbán Viktornak hívják. Korábban és most is azt akarja, hogy ne az elvei, a programja, hanem a személye teremtsen azonosulást. Anakronisztikus, tekintélyelvű és végzetesen populista politika ez, amely éppen azért veszélyes, mert a bizonytalan emberek félelmeire épít. Anélkül, hogy analógiát hoznék: a múlt század húszas éveiből tudjuk, hogy az elbizonytalanodott, lecsúszott emberek rendvágyát milyen könnyű kihasználni, és hogy mi következik ebből. Orbán úgy véli, hogy Magyarországot az állami erőfeszítés emeli majd fel és teszi gazdaggá. Én meg azt gondolom, hogy a korszerű középbal gondolkodás szerint a cselekvő, kezdeményező emberek sikerei teszik gazdaggá a családot, erőssé az országot. Ebben a kormánynak segítő, feltételteremtő, szabályozó szerepe van. Én ebben hiszek.

Ez a meccs nem rólam szól. Gyurcsány Ferenc a lojalitásról és a változtatás szükségességéről - Népszabadság, Pogonyi Lajos, 2004. július 30.