Közkegyelem és a halálbüntetés visszaállítása Irakban

Fegyverletételre és Nedzsef városának elhagyására szólította fel a síita felkelőket vasárnap a síiták szent városban tett váratlan látogatásán Ijád Allávi iraki kormányfő, miközben az iraki átmeneti kormány szombaton közkegyelem meghirdetéséről, vasárnap viszont a halálbüntetés visszaállításáról hozott döntést.

Dátum: 2004-08-09 08:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=26098
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:17:43.897085, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Adnán al-Dzsanábi államtitkár közlése szerint a halálbüntetés visszaállítására az ország biztonsági helyzete miatt volt szükség. A legsúlyosabb büntetést csak a kiemelt bűntettek, így a gyilkosság, a drogkereskedelem és a nemzetbiztonságot veszélyeztető bűncselekmények, mint például az emberrablások esetében fogják majd alkalmazni. Amint a biztonsági helyzet stabilizálódik, a halálbüntetés intézményét ismételten megszüntetik.

Az Európai Unió tisztségviselői megpróbálták meggyőzni az iraki vezetést a lépés elkerüléséről, de a kormány szerint a felkelés- és bűncselekményhullám megállításához szükség van a nagyobb állami elrettentésre. A halálbüntetést Szaddám Huszein volt iraki elnök tavaly áprilisban történt megbuktatását követően átmenetileg felfüggesztették Irakban.

Egy nappal korábban az iraki ideiglenes kormány közkegyelmet hirdetett az olyan felkelők számára, akik kevésbé súlyos bűncselekményeket követtek el. A 30 napig tartó amnesztiával azok az irakiak élhetnek, akik fegyvert, illetve robbanószert birtokolnak, illetve akik támadásokban való részvételt terveztek. Büntetlenséget biztosítanak azoknak is, akik terrorista tevékenységről szóló információikat megosztják a hatóságokkal. A közkegyelem a 2003. május 1-je - a Szaddám-rendszer bukása - óta elkövetett törvénysértésekre vonatkozik, és nem terjed ki azokra, akik gyilkosságot vagy nemi erőszakot követtek el, sem a fosztogatókra vagy azokra, akik kormányépületek elleni támadásokban vettek részt.

Az amnesztia-rendelettől is azt reméli az iraki átmeneti kormány, hogy segít megfékezni az országban dúló erőszakot.

Ugyancsak szombaton az iraki kormány bejelentette, hogy szintén 30 napra bezárja az al-Dzsazíra arab hírtelevízió bagdadi irodáját, "az iraki nép védelmével" indokolva döntését. Az al-Dzsazíra "bátorította a bűnözőket és a gengsztereket" - közölte egy magas rangú kormánytisztviselő.

Eközben Abu Muszab az-Zarkávi terrorista csoportja szombaton azzal fenyegetőzött, hogy meggyilkolja Ijád Allávi kormányfőt és más iraki vezetőket. "Allávi, légy biztos benne, hogy csak a kard van számodra, melynek szomját a véreddel oltjuk ki. Isten erejével ez hamarosan megtörténhet" - közölte az al-Kaidával kapcsolatban álló iraki terrorcsoport egy internetes honlapon közétett közleményében.

Ijád Allávi iraki kormányfő előre be nem jelentett nedzsefi látogatásán a város kormányzójával folytatott megbeszéléseket. Allávi előző nap azt mondta, hogy véleménye szerint a nedzsefi zavargásokat bűnözők gerjesztik, akik csak elbújnak Szadr neve mögé. Mint mondta, Szadrtól pozitív üzenetei vannak, és a jövő évi választásokon a síita vezetőt is szívesen látják a megmérettetés résztvevői között.

A síiták szent városában Allávi látogatása idején is folytatódtak a harcok. Iraki tisztségviselők közlése szerint legalább 43 ember esett el a hét végén a Bagdadban és Nedzsefben a síita gerillák és az amerikai katonák között dúló harcokban.

Az iraki egészségügyi minisztérium közleménye szerint 22-en a bagdadi Szadrvárosban és más kerületekben zajló összetűzésekben, míg legalább 21-en a Nedzsefben dúló tűzharcokban vesztették életüket. A minisztérium tisztségviselője hozzátette: Nedzsefben a helyzet rosszabb, a folyamatos lövöldözések miatt nem lehet összegyűjteni a halottakat, így számuk vélhetően magasabb lehet.

A síita szent városban csütörtök óta tartanak a harcok az amerikai katonák és a Muktada asz-Szadr síita radikális hitszónok fegyveresei között. A városi rendőrség közlése szerint a Mahdi Hadseregének több száz tagja vesztette életét és 1200 fegyverese adta meg magát az iraki hatóságoknak a hét végéig.

A Nedzseftől délre fekvő Kornahban vasárnap harckocsi-elhárító rakétagránátokkal és más fegyverekkel lőttek járőröző dán katonákra Irakban, de a támadásban senki sem sérült be - közölte szombat este Koppenhágában az észak-európai ország hadseregének műveleti főnöksége. A dán katonák viszonozták a tüzet, majd visszavonultak.

Iraki ellenállók vasárnap elraboltak egy iráni diplomatát. Ezt maguk a ellenállók jelentették be az arab nyelvű al-Arabíja televízióban. Faridun Dzsiháni, Irán kerbelai konzulja elrablásának hírét a bagdadi iráni nagykövetség is megerősítette.

A magát Irak Iszlámista Hadseregének nevező csoport azzal vádolta az iráni diplomatát, hogy felekezeti háborúskodást gerjesztett Irakban annak ellenére, hogy a fegyveresek korábban figyelmeztették Iránt, ne avatkozzon bele az iraki belügyekbe. A fogva tartók üzenetükben nem közöltek fenyegetést, és váltságdíjra sem tettek utalást.

Dzsiháni már a második diplomata, akit néhány hét leforgása alatt iraki szélsőségesek foglyul ejtenek: július 23-án elrabolták Muhammed Mamduh Hilmi Kutb egyiptomi diplomatát, őt azonban három nappal később sértetlenül elengedtek.

Ismeretlen fegyveresek a hét végén elraboltak egy kuvaiti forgalmi rendszámú járműt vezető teherautósofőrt is az iraki Fallúdzsa közelében.

MTI - fideszfrakcio.hu