155 éve történt: a világosi fegyverletétel

Százötvenöt éve, 1849. augusztus 13-án Arad megyében, a világosi vár alatti szőlősi mezőn a Görgey Artúr vezette feldunai magyar hadsereg megadta magát Rüdriger (Rigyiger) orosz lovassági tábornoknak. Az 1848-49-es magyar szabadságharc elbukott a túlerővel szemben.

Dátum: 2004-08-12 11:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=26225
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:18:22.941594, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az orosz sereg vezetője már 1849 júliusának közepén felszólította Görgeyt, hogy közölje feltételeit, amelyek mellett hajlandó véget vetni az egyenlőtlen küzdelemnek. Görgey az orosz küldötteket a magyar kormányhoz utasította. A kormány augusztus 5-én és 6-án két iratban közölte ezeket a feltételeket az orosz fővezérrel. Ezekben ismertette az ország sérelmeit, az 1848-as alkotmány szavatolását szabta feltételül, s ezen az alapon szövetséget ajánlott az oroszoknak. Paszkevics, akinek I. Miklós cár minden politikai tárgyalást megtiltott, a küldötteket nem fogadta, s az ajánlatot elutasította. Levélben annyit üzent Görgeynek, hogy ha fegyverletételről kíván tárgyalni forduljon az uralkodójának megbízottjához. Ezzel az utolsó reménysugár is kihunyt.

A kormány augusztus 10-én Görgey javaslatára még egy utolsó, elkeseredett lépésre szánta el magát: elhatározta, hogy felajánlja a koronát egy orosz nagyhercegnek. Aznap délután találkozott utoljára egymással Kossuth és Görgey. Ekkor a kormányzó kérdésére a tábornok bejelentette, hogy ha Temesvárnál a magyarok győznek, egyesíti a sereget és megtámadja az osztrákokat, vereség esetén leteszi a fegyvert. Másnap, már az események pontos ismeretében (a honvédsereg augusztus 9-én Temesvárnál döntő vereséget szenvedett), Csányi László útján közölte a kormánnyal, hogy a fegyverletételhez politikai és katonai teljhatalomra lesz szüksége. Némi alkudozás után Kossuth és a kormány - Szemere Bertalan miniszterelnök kivételével - lemondott, s a teljhatalmat a tábornokra ruházta át.

Időközben a túlerővel szemben reménytelen helyzetbe került a feldunai hadsereg (29 889 fő, 9839 lóval, 144 löveggel): utánpótlásuk gyakorlatilag megszűnt, jelentős átcsoportosítással már nem számolhattak, a gyalogságnak puskánként mindössze másfél(!) lőszere maradt, kb. 5000 fegyvertelen újonc nézett szembe az értelmetlen halállal. Görgey Magyarország teljhatalmú vezetőjeként ebben a helyzetben: a kisebbik rosszat, és a kevésbé megalázót választva augusztus 13-án Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt. "A háború nem vala cél, csak eszköz a haza megmentésére... én leteszem a fegyvert, hogy békés polgártársaimat, kiket ezentúl megvédeni gyönge vagyok, mentsem meg legalább a háború iszonyaitól."

A közvélemény e cselekedetéért indokolatlanul árulónak bélyegezte. A szörnyű vádat életének hátralévő 67 évében igazi katonához méltó nyugalommal viselte.

(Halász András, Sajtóadatbank)