Decemberre várható döntés az EU-csatlakozásról
Elérhető közelségbe került annak a célnak a megvalósítása, hogy az EU az év végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat a legfelkészültebb tagjelöltekkel - állapította meg szombaton Sevillában a spanyol kormányfő.
Dátum: 2002-06-24 12:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2529
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:36:10.348620, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
José María Aznar a soros elnökség nevében összegezte az EU másfél napos csúcsértekezletének - és egyúttal az ezzel gyakorlatilag lezárult spanyol fél évnek - az eredményeit. Az állam- és kormányfők délelőtt tartott harmadik munkaülése utáni sajtóértekezleten kijelentette, hogy az elnökség óriási erőfeszítéseket tett a csatlakozási menetrend tartása érdekében, s ezek sikeresnek bizonyultak.
A kormányfő szerint remélhető, hogy november elejéig teljessé válnak az uniónak a pénzügyi-költségvetési kihatásokkal járó fejezetekre vonatkozó közös tárgyalási álláspontjai. Ezek alapján kezdetét veheti a csatlakozási tárgyalások végső, döntő fontosságú szakasza, és jó esély van arra, hogy a decemberi koppenhágai EU-csúcson döntés születik arról, mely országokkal bővülhet az unió a következő körben. A jövő év tavaszán lenne esedékes a csatlakozási szerződés aláírása, s így az elsőként belépő tagjelöltek az érvényben lévő menetrendnek megfelelően már tagállamként vehetnének részt a 2004-ben esedékes következő európai parlamenti választásokon - mondta Aznar.
A most zárult elnöki időszak eredményeit összegezve megállapította, hogy Spanyolország céljai túlnyomó többségét sikeresen megvalósította. A sevillai csúcson előterjesztette az illegális bevándorlás megfékezésével, valamint a tagállamok bevándorlási és menekültügyi politikájának közelítésével kapcsolatos csomagtervét, amelyet az Európai Tanács pozitívan értékelt. Egyetértés volt abban is, hogy az EU-nak szüksége van a bevándorlásra, feltéve, ha az ellenőrzött és törvényes.
Aznar ismertetése szerint az unió fellépése e területen négy pilléren nyugszik: az illegális bevándorlás elleni harcon, a külső határok ellenőrzésének összehangolására irányuló törekvéseken, a bevándorlás problémájának a harmadik országokhoz fűződő kapcsolatokba történő beépítésén, valamint a tagállamok bevándorlási és menekültügyi politikáinak további közelítésén.
A harmadik országokhoz fűződő viszonnyal - a tervezett intézkedési csomag legtöbbet vitatott elemével - kapcsolatban Aznar utalt arra, hogy "kivételes esetekben az EU megfelelő lépéseket tehet velük szemben, ha az együttműködés teljes hiányát tapasztalja".
Az állam- és kormányfők azonban végül nem fogadták el azt a több tagállam által is támogatott elnökségi javaslatot, hogy a jövőben a szankciók lehetőségét következetesen építsék be a harmadik országokkal alakított kapcsolataikba.
Az Európai Tanács egy sor konkrét intézkedést fogadott el az uniós intézmények működésének a reformjával kapcsolatban. Az elnökség eredeti javaslatával ellentétben forma szerint nem választották ugyan ketté a külügyminiszterekből álló általános ügyek tanácsát, de új nevet adtak neki ("általános ügyek és külkapcsolatok tanácsa"), és úgy döntöttek, hogy a testület ezentúl külön-külön üléseken foglalkozik kétféle típusú feladatkörével.
A miniszteri tanácsok számát a jelenlegi 16-ról kilencre csökkentették, és megállapodtak arról, hogy ezek üléseit nyilvánossá teszik azokban az esetekben, amikor az Európai Parlamenttel közösen gyakorolt döntéshozatali jog körébe eső kérdéseket tárgyalnak.