Magyarverés: rendőrségi paradoxonok és jogi hiátusok
A rendőrség tétlensége és felületessége miatt fokozódik a kisebbségek elleni erőszak a Vajdaságban - mondja Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, akinek megállapításával a büntetőjogban jártas ügyvédek is egyetértenek. Kasza József az MTI-nek nyilatkozva rámutatott arra, hogy incidensek voltak korábban is a Vajdaságban, értek magyarokat támadások de nem ilyen sűrűn és erőszakosan.
Dátum: 2004-08-26 17:15:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=26560
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:21:12.155106, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A politikus szerint a magyarellenes kilengések a márciusi koszovói erőszakhullám idején történt dzsámigyújtogatások után erősödtek fel, attól kezdve érezhetően nőtt a feszültség és fokozódott az erőszak.
Valószínűleg némileg enyhítene a problémán, ha a nemzetközi közösség jobban odafigyelne a koszovói fejleményekre, s határozottabban követelné Pristinától és Zágrábtól, hogy nagyobb számban fogadja vissza a menekülteket, akik számlájára írják a legtöbb kisebbségellenes atrocitást. Ugyanakkor Kasza szerint ezeket a problémákat mindenképpen az országon belül kell megoldani. A VMSZ vezetői már két ízben is tárgyaltak Vojislav Kostunica kormányfővel, de ennek nem volt semmilyen foganatja.
Kasza kemény magyarellenes stratégiát lát a Vajdaságban zajló folyamatokban. A cél szerinte a magyarok körbezárása, gettósítása, kiszorítása a Tisza mentére. A régi milosevici cél valósul meg: minél bizonytalanabbá akarják tenni a magyarokat, elköltözésre kényszerítve őket. A politikus él a gyanúperrel, hogy a rendőrség védelme alatt zajló folyamatról van szó, hiszen mással nem magyarázható az, hogy a rendőrök nem mutatnak hajlandóságot a tettesek felkutatására.
Tulajdonképpen ugyanazt teszik a vajdasági magyarokkal, mint amit az albánok Koszovóban az ottani szerbekkel, csak nem olyan erőszakosan - mondja a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke, aki szerint a Djindjic- és a Zivkovic-kormány idején sikerült gátat szabni ennek a folyamatnak, de amióta a Kostunica-kormány van hatalmon, a jelenség ismét felerősödött. A kormány nem akar ezekkel a gondokkal foglalkozni, s Kasza biztos abban, hogy a Demokrata Párt hatalomra kerülése esetén másként kezelné a problémákat.
Kasza József azzal vádolja a rendőrséget, hogy nemtörődömségével csak szítja a magyarellenes kilengéseket. E vádak miatt sok bírálat éri Belgrádban, egy ismert belgrádi emberjogi szervezet irányítója "vezető etnonacionalistának" minősítette őt. Bírálói szerint túllépi a határt, a magyarellenességet tovább gerjeszti kijelentéseivel.
Az ügy belgrádi kezelésére jellemző, hogy Dragan Jocic belügyminiszter július végén úgy találta: a vajdasági magyarokat az elmúlt fél évben nem érte etnikai indíttatású incidens; hét esetben intéztek fizikai és szóbeli támadást ellenük, de a tettesek ellen minden esetben bűnvádi feljelentés vagy szabálysértési eljárás indult, vagyis eddig mindig megállapítást nyert, hogy nem etnikai indíttatású incidensről volt szó.
Paradoxonnak tűnik a rendőrségi statisztika, hiszen nehéz nem etnikai összetűzésként minősíteni a lassan mindennapossá váló verekedéseket, amikor öt-hat szerb ütlegel feleannyi magyart, nemzetiségükre vonatkozó szidalmak közepette.
Ágoston Gabriella szabadkai ügyvéd - akit a magyar kárvallottak jogi védelmére kért fel a VMSZ - nemcsak a rendőrség komolytalan hozzáállásával magyarázza azt, hogy a magyarellenes incidenseket miért puszta verekedésként kezelik a hatóságok. Mint az MTI-nek elmondta, a szerbiai köztársasági büntetőtörvénykönyv gyakorlatilag nem ismeri az etnikai indíttatású vagy hátterű bűntény fogalmát, emiatt szinte képtelenség nevükön nevezni az ilyen jellegű bűntényeket.
A szövetségi (jugoszláv) büntetőtörvénykönyvben szerepel ugyan ez a kategória, de a szóban forgó cikkelyeket csak kirívó esetekben lehet alkalmazni, például súlyos etnikai leszámolások, templomok, temetők felgyújtása és meggyalázása esetén, amikor a bűntényeknek látható anyagi kára van. Nemzeti kisebbségek tagjai közötti "egyszerű" verekedésekre, a gyalázkodó falfirkárka ezt a cikkelyt nem lehet alkalmazni. Emellett mindkét BTK részletek taglalása nélkül általában "erőszakos viselkedés" kategóriájába sorolja a verekedéseket.
A szabadkai ügyvéd szerint a rendőrség ráadásul hanyagul és felelőtlenül foglalkozik az ilyen ügyekkel. Helytelen ténymegállapítása esetén pedig az ügyész is elcsúszik a lényeg felett, s nem törekszik a bűnvádi feljelentések átminősítésére. A tapasztalat szerint a rendőrségi munkához "igazodnak" az orvosszakértők is, olykor a kék foltokról és vesezúzódásokról szóló jelentéseiket sem továbbítják a rendőrségnek.
MTI - fideszfrakcio.hu