Hetvenmilliárddal több hiány: Draskovics beismerő vallomást tesz
Mintegy hetvenmilliárd forinttal, a GDP 0,3 százalékával lehet magasabb az államháztartás hiánya az idén a kormány által tervezettnél. A piaci vélekedés szerint a pénzügyi tárca hamarosan beismerő vallomást tesz - írja a Népszabadság.
Dátum: 2004-08-31 09:26:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=26675
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:21:51.478085, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A pénzügyi tárca erre az évre 1184,7 milliárd forintos hiányt vár a hagyományos (pénzügyi) statisztikai rend szerint számolva. Ez a GDP 5,8 százalékának felel meg, ami az új, uniós metodikában jóval kisebb, a nemzeti össztermék 4,6 százalékát kitevő deficitet jelent. A hetvenmilliárdos többlet a GDP 0,3 százalékával nagyobb hiányt jelentene. A számítások szerint az áfabevételekből legalább 30 milliárdos elmaradásra lehet számítani, a kamatkiadásoknál 20 milliárd forintos a többletköltség, míg a novemberi nyugdíjkiegészítés újabb 20 milliárd forintot visz el. A piaci várakozás az, hogy a kormányzat hamarosan beismeri: nagyobb lesz a deficit a tervezettnél. Erre alkalom a hónap közepén, az augusztusi folyamatok részleteinek ismertetésekor lenne, hiszen már júliusban is 1070 milliárd forint volt a deficit.
A hiány alakulásában a legnagyobb kockázatot az áfabevételek mértéke jelenti. Tavaly a hiány hirtelen, előre nem látott decemberi megugrásában is az áfaelszámolások megváltozása játszotta a fő szerepet - az idén a rizikó csak növekedett. Két tényező teszi lehetetlenné az idén a pontos becslést: az uniós csatlakozás miatt májustól teljesen megváltozott az elszámolási rend, és ez az eddigi bevételi menetrendet teljesen átrendezte.
A gazdaság átalakulásának is jelentős azonban a szerepe: minél kedvezőbb szerkezetű ugyanis a GDP növekedése, annál kisebb lesz a büdzsé bevétele. A fogyasztáshoz kapcsolt adók (hangsúlyosan az áfa) a büdzsé bevételeinek legfontosabb forrását jelentik. Ám ha a gazdasági növekedésben a fogyasztás bővülése helyett az export veszi át a fő szerepet, akkor a költségvetés bevételei is kisebbek lesznek.
A kormány döntésétől függetlenül emelkednek a kamatkiadások is. Miután a jegybank a korábban vártnál lassabb ütemben mérsékli az alapkamatot, nagyobb hozamot kell fizetni az állampapírokért is. Nem csupán az állam adósságának finanszírozása válik a magasabb kamatszint miatt drágábbá, többe kerül a lakáshitelek támogatása is (a nagyobb piaci kamatok esetén a jogszabály szerint a kormány is többet fizet). Ez a két tényező a számítások szerint összességében legalább húszmilliárdos többletkiadást jelent. Ugyanekkora többletköltéssel járhat a novemberi nyugdíj-kiegészítés is. Ez 1-1,5 százalékos lehet - a törvények alapján a kormánynak az év eleji nyugdíjemelést az infláció és a keresetek emelkedésének megfelelően kell korrigálnia.
A pénzügyminiszter többször ígéretet tett arra: amennyiben kell, a kormány megteszi a szükséges lépéseket a hiánycél elérésére. Ez azt jelenti: ha úgy látják, túlfut a hiány, újabb zárolásokkal élnek. Ám kérdés az, maradt-e legalább 70 milliárd forintnyi mozgástere a kormánynak - kipréselhető-e a januári 185 milliárdos megszorítás és a nyári 106 milliárd forintos zárolás után még ennyi a tárcákból?
Forrás: Népszabadság, 2004. augusztus 31.
fideszfrakcio.hu