Milosevic tagad

Újfent tagadta az ellene felhozott vádakat, valamint az etnikailag tiszta nagy Szerbia létrehozására való törekvést Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő szerdán Hágában, a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék előtt folyó bűnperében.

Dátum: 2004-09-01 13:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=26720
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:22:04.971462, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A volt elnök szerdán fejezte be a tervezettnél hónapokkal később kezdődött védőbeszédét, és az ellene felrótt vádakat - szám szerint összesen 66-ot - az igazságszolgáltatás eltorzításának minősítette. Leszögezte, hogy vádlóinak eddig egyet sem sikerült bizonyítaniuk a terhére rótt vádak közül, ezek ráadásul eleve manipuláltak és vitathatók. Már korábban is jelezte, hogy a törvényszék illetékességét is vitatja, a testület beállítottságát többször szerbellenesek minősítette. Milosevicet a volt Jugoszláviát a 90-es években darabokra szaggató három nagy konfliktusban (Horvátország, Bosznia, Koszovó) játszott szerepéért, háborús bűnökért, emberiesség elleni bűnökért és népirtásért vonja felelősségre az ENSZ által létrehozott bírói testület; büntetése akár életfogytiglani börtön is lehet. A szóban forgó háborúkban összesen több mint 200 ezer ember vesztette életét. A per sokak szerint a II. világháború utáni legnagyobb, háborús bűnökkel foglalkozó per, és az első, amelyben volt államfő áll nemzetközi bíróság elé. Védőbeszédének első napján, kedden Milosevic azt állította, hogy Jugoszlávia szétesését kívülről, a nemzetközi közösség tettei segítették elő. Önmagát az elnök mintegy béketeremtőként igyekezett beállítani: szerdán például azzal érvelt, hogy Szerbián belül a szóban forgó háborús idők alatt sem követtek el diszkriminációt senkivel szemben. Azt azonban elismerte, hogy támogatták a Boszniában és Horvátországban élő szerbeket, mert életük veszélyben forgott. A védőbeszéd után Milosevicnek 150 nap áll a rendelkezésére, hogy tanúit felsorakoztassa. Listáján vezető nyugati politikusok is szerepelnek, de ezek meghallgatása a bíróságtól függ. A volt államfő jegyzékén szereplő tanúk mindegyikének meghallgatására semmiképpen nincs lehetőség, és a testület levehet tanút a listáról olyan megfontolás alapján is, hogy nincs közvetlen kapcsolata a szóban forgó esettel.

MTI - fideszfrakcio.hu