Franciaország nem akar gyökeres reformokat
Franciaország határozottan értésre adta, hogy hajlandó ugyan beható vitát folytatni az EU közös agrárpolitikájának (CAP) reformjáról, de nem most, és nagyobb horderejű változtatásokba később sem lesz hajlandó belemenni.
Dátum: 2002-06-28 12:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2585
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:36:27.632065, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az EU-tagállamok agrárminisztereinek csütörtökön Luxembourgban tartott tanácsülésén Hervé Gaymard francia mezőgazdasági miniszter közölte kollégáival, hogy Párizs legkorábban 2004-től lenne hajlandó bekapcsolódni a CAP jövőjéről folytatott vitákba.
Az Európai Bizottság a tervek szerint július 10-én hozza nyilvánosságra a CAP-nak az 1999-es berlini csúcson jóváhagyott, 2006-ig érvényes legutóbbi nagyobb szabású reformjáról szóló félidős értékelését. Kiszivárgott értesülések szerint ez fontos reformjavaslatokat is tartalmaz, köztük olyanokat, amelyekről Franciaország hallani sem akar.
Több más tagállam - elsősorban a nettó befizetők, köztük Németország, Hollandia és Nagy-Britannia - sokallja a CAP fenntartására fordított közösségi kiadásokat, és a rendszer erőteljes megreformálásáért száll síkra. Álláspontjuk szerint az erről folytatandó vitáknak már a közeljövőben, a félidős felülvizsgálat eredményei alapján meg kellene kezdődniük.
Előzetes értesülések szerint a bizottsági értékelésben előterjesztendő javaslatok inkább a jelentősebb reformokat szorgalmazó tagállamok törekvéseit igazolják vissza. A Brüsszelben szükségesnek tartott változások lényege az lenne, hogy - a CAP története során első ízben - megszüntetnék a gazdáknak nyújtott támogatások és a termelés mennyisége közötti, mindeddig erős és közvetlen kapcsolatokat.
A Berlinben jóváhagyott reformcsomag részeként arról is megállapodás született, hogy a 2000-2006 közötti költségvetési időszakban a CAP finanszírozására szánt globális keret - éves átlagban mintegy 45 milliárd euró - változatlan marad. Ezt a bizottsági tervezet sem kérdőjelezi meg, viszont a kiadásokon belül a közvetlen támogatásokról fokozatosan a vidékfejlesztésre helyezné át a súlypontokat. A javaslatok szerint például a közvetlen jövedelempótló támogatásokat hat-hét éven át kisebb lépésekben összesen 20 százalékkal csökkentenék, s az így felszabaduló összegeket vidékfejlesztési célokra irányítnák át.
A bizottsági elképzelésekre reagálva Gaymard leszögezte, hogy Franciaország nem ért egyet a jövedelemtámogatások csökkentésének az elképzelésével, és a vidékfejlesztési támogatások közösségiesítésének a tervét sem tudja támogatni. Nem fog belemenni abba sem, hogy a CAP félidős felülvizsgálatának ürügyén már most megkezdődjön az érdemi vita a legfontosabb közösségi politika jövőjéről - jelentette ki.
Párizs a felülvizsgálatot alapvetően technikai feladatként kezeli, amelynek célja nem a jelenlegi keretek átrendezése, hanem bizonyos konkrét, gyakorlati problémák gyors megoldása. Ebben a felfogásban, valamint általában a mélyrehatóbb reformok elleni fellépésben számíthat a CAP többi nagy haszonélvezője, elsősorban Spanyolország és Portugália támogatására.
A CAP jövőjének a problémája így már most, az igazi viták kezdete előtt élesen megosztja a tagállamokat, ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a bővítéssel és a csatlakozási tárgyalások még nyitott kulcskérdéseivel is. A tizenötök alapvetően ezért nem tudtak megegyezni arról, milyen álláspontra helyezkedjenek a tárgyalások mezőgazdasági fejezetében a közvetlen jövedelemtámogatásokat illetően. Az erről hozandó döntést ezért őszre halasztották, miközben a tagállamok egy része változatlanul azt szeretné, ha ezzel párhuzamosan, de legkésőbb az év végére kirajzolódnának a CAP majdani reformjának a körvonalai is.