Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Vajdasági magyarellenes atrocitások: Kostunica belügyekbe való beavatkozásról beszél

Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a vajdasági magyarok elleni incidensek nemzetközi színtérre vitele Szerbia-Montenegró belügyeibe való beavatkozás jellegét viseli, amit ugyancsak nemzetközi színtérre lehetne vinni.


Dátum: 2004-09-08 19:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=26961
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:23:19.170384, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Vojislav Kostunica kormánya tagjainak kíséretében szerdán látogatást tett Temerinben, Szabadkán és Újvidéken, hogy személyesen tájékozódjon a nemzetek közötti kapcsolatok állapotáról, illetve a magyarokat érintő, a közelmúltban történt incidensekről. Találkozott a többi között a vajdasági kormány, illetve a magyar nemzeti tanács képviselőivel, egyházi és rendőrségi vezetőkkel.

A temerini és szabadkai megbeszélés után Kostunica több ízben hangsúlyozta, hogy a magyarok elleni kilengések egyedi esetek, s nem lehet jelenségről beszélni. Az MTI kérdésére válaszolva emlékeztetett arra, hogy olyan incidensek is történtek, amelyeknek szerbek voltak a kárvallottjai. Sérelmezte, hogy amikor az incidensekről beszélnek, sokan az atrocitás szót használják, ami

állatias cselekedetet és mészárlást jelent.

"Aki ezt a szót használja, nem mond igazat, s ezzel feszültséget gerjeszt a nemzetek között, nemzeti gyűlöletet szít" - figyelmeztetett Kostunica. A miniszterelnök leszögezte, hogy amennyiben atrocitásokról nem lehet beszélni, nem lehet szó a kérdés nemzetközi színtérre viteléről sem.

"A probléma szükségtelen és helytelen nemzetközi színtérre vitele más állam belügyeibe való beavatkozás jellegét viseli, amit ugyancsak nemzetközi kérdéssé lehetne tenni" - figyelmeztetett Kostunica. A miniszterelnök rámutatott arra, hogy EBESZ- és Európa Tanács-tagságából adódóan az ország köteles saját ügyeinek bizonyosfajta internacionalizálására, e szervezeteknek jogukban van, és kötelesek is érdeklődni az emberi jogok állapota iránt. Kostunica szerint ezt természetes internacionalizálásnak is lehetne nevezni, de amikor olyasmiről van szó, ami nem történt meg, amikor állati cselekedetekről esik szó, akkor nem normális értelemben vett internacionalizálásról van szó, hanem olyasmiről, ami megrontja a vajdasági nemzetek közötti viszonyt és Magyarország, illetve Szerbia-Montenegró kapcsolatát.

"A szerb kormány semmit sem tesz azért, hogy ezek a viszonyok megromoljanak, de felelősséget visel a közvélemény előtt azért, hogy rámutasson a bűnesetekre és a hazugságokra" - mondta a kormányfő. Kostunica szerint kormánya feladatként tűzte ki, hogy figyelemmel kísérje a kisebbségek helyzetét. Emlékeztetett arra, hogy Szerbia-Montenegró két éve elfogadta az egyik legmodernebb kisebbségügyi törvényt, amelyet az Európa Tanácsban is dicsértek, s minden szerbiai kisebbség megalakította nemzeti tanácsát.

Kostunica elismerte, hogy történtek a Vajdaságban incidensek, de ezek sajátos, újfajta bűntények. "Határozottan mondom, hogy egyedi esetekről van szó, az általános gyakorlat pedig az, hogy a Vajdaságban élő nemzetek egyetértésben és együtt akarnak élni."

Rasim Ljajic szerbia-montenegrói kisebbségügyi miniszter hangsúlyozta: Magyarország fontos külpolitikai partnere Szerbia-Montenegrónak, Belgrád fejleszteni akarja a kapcsolatokat, és reméli, hogy a vajdasági incidensek nem rontják meg a két ország viszonyát, sőt, inkább az állandó politikai párbeszéd fejlesztésére fognak ösztönözni. Kostunicához hasonlóan Ljajic is leszögezte: a szerdai tárgyalásokon kiderült, hogy történtek incidensek, de a helyzet messze van attól, hogy jelenségként lehetne róluk beszélni, és attól is, hogy az incidensek megronthatnák a vajdasági nemzetiségek közötti viszonyt.

Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter - a Vajdasági Magyar Szövetség támogatását élvező politikus - szerint a szerb kormány szemlátomást megértette, hogy a türelmetlenséget szító incidensek veszélyeztetik a vajdasági nemzetiségek együttélését. A politikus szerint a kormány nemcsak ezt ismerte fel, hanem megmutatta azt is, hogy hajlandó konkrét intézkedésekkel elejét venni ennek a "jelenségnek". Korhecz közölte az MTI-vel: Kostunica ígéretet tett arra, hogy egy-két héten belül megalakul két vegyes bizottság, amelyek célja az, hogy a megelőzés eszközével elejét vegyék a türelmetlenség további növekedésének, illetve hogy kivizsgálják a legsúlyosabb incidenseket.

Korhecz szerint az elmúlt négy esztendőben Szerbia óriási lépéseket tett előre a kisebbségek identitásának megőrzése érdekében a kisebbségek pénzügyi támogatása terén, és mint mondta, példamutatóan cselekedett. "Sajnos egyeseket zavar az előrehaladás, és azt szeretnék, ha az ország visszatérne ahhoz a politikához, amely a kilencvenes években jellemezte, amikor a nemzeti türelmetlenséget szervezetten szították" - mondta Korhecz, aki szerencsésnek tartja, hogy a jelenlegi kilengések "minden jel szerint mindenféle állami támogatás nélkül történnek".

Vojislav Kostunica kormányfő kíséretével szerdán látogatást tett a Kosztolányi Dezső nevét viselő szabadkai tehetséggondozó gimnáziumban és ellátogatott az újvidéki Magyar Szó című lap szerkesztőségébe.

MTI - fideszfrakcio.hu

Kapcsolódó elemek