Megszavazták a Nemzetközi Büntetőbíróság költségvetését

Közel 67 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat jövőre a háborús bűnök kivizsgálására létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), miután büdzséjét pénteken Hágában megszavazta a bíróságot elismerő 94 állam közgyűlése.

Dátum: 2004-09-11 11:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=27043
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:23:43.697701, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A hétfőn kezdődött közgyűlés a vártnál később, pénteken estébe nyúlva fejeződött be, és az előzetesen várt 70 millió eurósnál valamivel kevesebb kiadást szavazott meg a több mint két éve elvben már működő testületnek. Egyelőre csak a főösszegek dőltek el, az egyes tagállamok, így Magyarország pontos részesedését mindebből a későbbiekben határozzák meg - az MTI-nek a magyar delegációtól származó értesülései szerint e részesedés valamelyest 100 ezer euró fölött várható a korábbi néhány tízezer eurós nagyságrend után.

A bíróság mintegy vésztartalékként egy 10 millió eurós rendkívüli pénzalapot is létrehozott. Külön alapba gyűjtik azokat a felajánlásokat, amelyekkel a bíróság illetékességébe tartozó bűnök áldozatait segítik.

A találkozóra ezúttal is rányomta bélyegét, hogy az Egyesült Államok nem támogatja a világban elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott állandó testület munkáját. Washington először aláírta a létrehozásról szóló szerződést, később azonban visszavonta aláírását, mert attól tartott, hogy a bíróság Amerika-ellenes politikai manipulációknak adhat terepet. Mindeddig az Egyesült Államok nem is járult hozzá ahhoz, hogy a bíróság amerikai állampolgárok fölött ítélkezzen, és időközben kétoldalú egyezményt kötött mintegy 30 országgal arról, hogy amerikai állampolgárokat nem adnak ki a bíróságnak akkor sem, ha beperlik őket.

A Nemzetközi Büntetőbíróság az első állandó törvényszék, amelynek feladata a népirtás, az emberiesség elleni bűntettek és a háborús bűnök üldözése. Elvben már 2002. július elsején megkezdte munkáját, mert a testület felállításáról szóló alapító okmányt addigra a szükséges hatvan állam ratifikálta. Jelenleg a testület már teljesen működőképes, rendelkezik az ehhez szükséges ügyészi és bírói szervezettel. A három évre választott bírák egy részét jövőre újjáválasztják, ennek eljárásrendjét is egyszerűsítették a hágai konferencián.

A bíróság csak a 2002. július 1-je után elkövetett bűnökkel foglalkozhat, és az elismerőihez nem csatlakozott országok állampolgáraival szemben csak akkor, ha hozzájárulását adja az az állam, amelynek területén a bűncselekményt elkövették, vagy az az ország, amelynek állampolgára a gyanúsított. A bíróságon jelenleg az ügyészi szervezet dolgozik teljes erőbedobással, és Luis Moreno Ocampo főügyész szerint az első per már a jövő év elején megkezdődhet. Az első két vizsgált esetről egyelőre annyit közöltek, hogy Kongóban, illetve Uganda északi részében elkövetett bűnökről van szó.

A mostani konferencián nem sikerült megoldani azt a feladatot, hogy olyan definíciót találjanak az agresszió fogalmára, amelynek révén az bekerülhet a statútumba - jelenleg ugyanis egy rendelkezés alapján egyedül a Biztonsági Tanács jogosult annak megállapítására, hogy adott esetben agresszió történt-e vagy sem. A nemzetközi jogászok a definíció kidolgozása érdekében mindazonáltal folytatják a munkát.

MTI - fideszfrakcio.hu