Mi a helyzet Schönthal Henrik kiadatása ügyében?

Augusztusban a Fővárosi Bíróság elfogató parancsot adott ki a bankbotrány egyik gyanúsítottja, Schönthal Henrik ellen. A férfi hazahozatalához azonban az is szükséges, hogy az igazságügyi miniszter aláírja a kiadatási kérelmet. Répássy Róbert arról érdeklődött Bárándy Péternél, hogy mi a jelenlegi helyzet Schönthal Henrik kiadatása ügyében; igaz-e, hogy az iratok hiánypótlásra szorultak, és mikor tudja a minisztérium továbbítani az amerikai hatóságoknak a kiadatási kérelmet.

Dátum: 2004-09-13 16:04:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=27119
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:24:08.147786, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Dr. Répássy Róbert: Köszönöm szépen a figyelmét, tisztelt miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter úr, az augusztusi híradások arról szóltak, hogy a Fővárosi Bíróság, ha jól mondom az időpontot, augusztus 4-én nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a bankbotrány egyik kulcsszereplője, Schönthal Henrik ellen. A milliárdos pénzmosással gyanúsított férfi hazahozatalához azonban az szükséges, hogy a bíróság végzése nyomán az igazságügy-miniszter aláírja az Egyesült Államok hatóságainak címzett kiadatási kérelmet.

Augusztusban több cikk jelent meg arról, hogy ön, miniszter úr, illetőleg az ön munkatársai nem voltak elégedettek ezzel a kiadatási kérelemmel, és visszaadták azt, ha jól emlékszem, még a fővárosi ügyészségnek, legalábbis erről szólnak a híradások. Szeretném öntől megkérdezni, hogy mi a helyzet Schöntal Henrik kiadatása ügyében. Valóban igaz-e, hogy itt valamifajta hiánypótlást kellett végrehajtani, és mikor tudja az Igazságügyi Minisztérium továbbítani az Egyesült Államok hatóságainak Schönthal Henrik kiadatási kérelmét?

Elnök: A kérdésre Bárándy Péter igazságügy-miniszter válaszol.

Dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter: Tisztelt Képviselő Úr! Ha nagyon röviden és lényegre törően akarnék válaszolni a plénum előtt a kérdésére, akkor azt kellene mondanom, és azt is kell mondanom, hogy azt sem tudom, hogy van-e Schönthal-ügy. Ugye, ez egy büntetőeljárás része, amely büntetőeljárásban a Be. szerint, de ugyanígy a '96. évi XXXVIII. törvény szerint, de hogy közelebbi hivatkozást tegyek, a 3/2004. számú alkotmánybírósági határozat szerint is a kérdés feltevője, tehát a kérdező és a kérdezett számára is bizonyos felelősségek vannak megállapítva arra nézve, hogy mit kérdezhet, illetőleg a kérdezett mire válaszolhat.

Nem kérdezhet tulajdonképpen, illetőleg nem válaszolhat a másik fél olyan kérdésekre, amelyek személyi adatok körét, védett személyi adatok körét tartalmazzák, illetőleg olyan kérdésekre, amelyek a folyamatban lévő eljárás sikerét veszélyeztetik. Mondanom sem kell, hogy egy kiadatási eljárás kérdésében már csak annak említése nyilvánosan, hogy van ilyen eljárás, veszélyezteti, sőt megkockáztatom, meghiúsítja az eljárás sikerét.

Úgyhogy sajnos nem áll módomban érdemben válaszolni a kérdésre.

Elnök: Képviselő urat viszontválasz illeti meg.

Dr. Répássy Róbert: Miniszter úr, megértettem a válaszát, és azt hiszem, hogy az eljárási szabályokat ön pontosan ismertette. Kár, hogy ebben az ügyben az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya már tájékoztatást adott augusztusban. Lehet, hogy akkor nem jól tette a sajtóosztály. Mindenesetre a tájékoztatásból az derült ki, hogy akkor ön, augusztusban még nem döntött a kiadatási kérelemről. Ezért szerettem volna megtudni, hogy az egyébként júniusban kezdeményezett, az ügyészség által júniusban elkezdett eljárás jutott-e már végre olyan stádiumba, hogy Schönthal Henriket, a brókerbotrány egyik főszereplőjét az Egyesült Államok hatóságai Magyarország számára ki tudják adni.

Azt gondolom, nem személyes adatokról van szó, hanem arról van szó, hogy a mintegy három hónappal ezelőtt kezdeményezett kiadatási ügyben igaz-e az, hogy Igazságügyi Minisztérium még a mai napig nem döntött. Ha gondolja, miniszter úr, akkor ne beszéljünk Schönthal Henrikről. Azt szeretném tudni, hogy van-e olyan eset, amelyben három hónapig nem döntött az igazságügy-miniszter egy kiadatási kérelemről.

Elnök: Miniszter úré a válaszadás joga.

Dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter: Semmilyen ügyről, hogy az hogyan áll, azt gondolom, ha az kiváltképp összefüggésbe hozható, egy néhány perccel előbb megnevezett, nevesített üggyel, konkrét adatokat természetesen nem adhatok ki. Arra, hogy van-e kiadatási kérelem, ahol 3-4 vagy több hónapon keresztül folyik egy eljárás hiánypótlások miatt, természetesen azt kell mondanom, hogy elvileg elképzelhető. Ez így van.

Természetes az is, hogy a hátam mögött elhangzó téves kijelentéssel ellentétben az igazságügy-miniszter ilyenkor nem postás, hanem érdemben bírálja el azt, hogy a bíróság által fölterjesztettek elegendőek-e, mondjuk, egy angolszász vagy egy kontinentális országban a kiadatási kérelemhez. Egyébként, ha most két jogászként tekintjük egymást, akkor azt kell mondanom, hogy megvan az a nyilvánvalóan képviselő úr előtt is ismert technika, amivel érdeklődhet ez ügyben.

***

Az M5-ös és M6-os autópálya-szakaszok építése az elkövetkező években mintegy 900 milliárd forinttal terheli meg az adófizetők pénztárcáját. Az M5-ös ügyében jelenleg vizsgálóbizottság is működik. Fónagy János az iránt érdeklődött Csillag Istvánnál, hogy igaz-e a Trigránit vezérigazgatójának az az állítása, hogy a Trigránti építési ajánlata összességében mintegy 130 milliárd forinttal volt kedvezőbb, mint amit a minisztérium elfogadott.

Igaz-e az, hogy a Trigránit mögött az a Deutsche Bank állt, amelyet Önök azzal intéztek el, hogy a bank ajánlata nem tekinthető korrekt ajánlatnak? - kérdezte Fónagy János.

Csillag István válaszában kijelentette, hogy Fónagy János állításai nem igazak. Mint mondta, a bank ajánlatával azért nem foglalkozott a minisztérium, mert nem finanszírozási, hanem részvényvásárlási kérdésről volt szó.

fideszfrakcio.hu