Az EU kész átvenni a nemzetközi rendőri erők vezetését
Javier Solana, az Európai Unió közös külpolitikájának főképviselője Brüsszelben kijelentette, hogy az EU szükség esetén kész haladéktalanul átvenni a nemzetközi rendőri erők vezetését Boszniában, ha az amerikai vétó miatt megszűnne az ENSZ ottani polgári missziójának felhatalmazása.
Dátum: 2002-07-04 12:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2628
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:36:40.769637, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az EU jövő év elejétől készült átvenni a helyi rendőri erők kiképzésének feladatát egy nemzetközi rendőri különítmény vezetésével. Szükség esetén viszont kész azonnal megkezdeni önálló válságkezelő tevékenységét, ami a közös európai védelmi és biztonsági politika kereteibe illeszkedik.
Solana azután beszélt erről a sajtó előtt, hogy megbeszélést folytatott hivatalában Thomas Klestil osztrák köztársasági elnökkel. Az utána tartott közös sajtóértekezleten Solana elmondta, hogy közölte Kofi Annan ENSZ-főtitkárral: ha a Biztonsági Tanácsban nem születik megoldás az ENSZ boszniai tevékenységének folytatására, az EU kész átvenni a polgári misszió önálló vezetését, nehogy politikai értelemben vett légüres tér keletkezzék az érzékeny balkáni térségben.
Klestil elnök beszámolt Solanának a közel-keleti arab országokban és a volt Jugoszlávia utódállamaiban tett látogatásainak tapasztalatairól. Eszmecseréjükön szó volt a közel-keleti konfliktusról, az EU közös kül- és biztonságpolitikájáról, a bővítésről, a transzatlanti viszonyról. Az osztrák államfő ismét elhárította az Ausztria esetleges NATO-tagságára vonatkozó kérdést, arra célozva, hogy a Varsói Szerződés felbomlásával, több tagországának eddigi és további NATO-csatlakozásával teljesen megváltozott a helyzet Európában és az EU közös külpolitikájával is új erő jelent meg a nemzetközi porondon és a nemzetközi szervezetek együttműködésében.
Klestil elnök az osztrák sajtó tudósítóival beszélgetve több közép-európai kérdésben nyíltabban is fogalmazott. Kifejezte azt a véleményét, hogy ha a NATO ősszel nem hívja meg tagjai közé Szlovákiát az ott létrejövő új kormány politikai beállítottsága miatt, az EU számára is nehéz lesz felvenni ezt az országot. Az EU bővítését elsődlegesen fontos kérdésnek nevezte, amelyben a tervezett időrend betartása is ugyanolyan fontos. Szerinte Ausztriának az olyan kétoldalú vitás kérdéseket, mint a Benes-dekrétumok mai továbbélése, vagy a temelíni atomerőmű, kétoldalú tárgyalásokon kellene megoldani a cseh kormánnyal, semmiképpen sem Csehország EU-felvételével szembeni vétó fenyegetésével.
Az elnök szerint a Balkánon jó lenne világos helyzetet teremteni, hogy tudni lehessen, a NATO, az ENSZ, az EBESZ és az EU pontosan mit is csinál, ki miért felelős. Azt mondta, az EU-nak nem szabadna a "levegőben lógni hagyni" Ukrajnát, hanem valamilyen formában közelíteni kellene ezt a nagy országot az EU-hoz.