Határon túli magyar már évek óta nem kért menedékjogot

Évek óta nem fordult elő, hogy határon túli magyar kisebbséghez tartozó kért volna a magyar államtól menedékjogot, utoljára a '90-es években a jugoszláviai válsággal összefüggésben történt ilyen - mondta a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója pénteken.

Dátum: 2004-09-17 16:54:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=27299
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:25:03.772093, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Az utóbbi években többnyire afgánok, irakiak, grúzok kértek Magyarországon menedékjogot, sok éve nem fordult elő olyan eset, hogy határon túli magyar kisebbséghez tartozó személy folyamodott volna ezért" - mondta Garamvölgyi Ágnes annak kapcsán, hogy egy szabadkai magyar család a zaklatások elől pénteken Magyarországra menekült. Hozzátette: a magyar hatóságok nem tesznek és nem is tehetnek különbséget a menekült státusért folyamodók között nemzetiségük alapján.

Garamvölgyi Ágnes közölte: bármilyen menedékkérőről legyen is szó, a hatóság egy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozhat, éppen a menedékkérő és még inkább annak származási országában hátra maradott családtagjai, környezete érdekében.

"Talán maguk a menedékkérők sincsenek mindig tisztában azzal, hogyha lépésük széles nyilvánosságot kap, akkor ezzel kockára tehetik a származási országban hátra maradt rokonaik biztonságát" - figyelmeztetett az igazgató.

Garamvölgyi Ágnes elmondta: a politikai menedékjog a történelemben korábban létezett ugyan, ma már azonban nincs ilyen.

Az ENSZ Menekültügyi Egyezménye alapján, melynek részese Magyarország is, a magyar hatóságok azt vizsgálják, hogy a származási országban milyen üldöztetés éri, érheti a kérelmezőt.

Itt öt ok jöhet szóba úgy, mint politikai, faji, vallási, nemzetiségi, vagy társadalmi csoporthoz tartozás miatti üldöztetés.

A szakember elmondta: a hivatal vizsgálja, hogy érte-e ilyen üldöztetést a kérelmezőt, vagy fennáll-e ennek reális veszélye.

Mérlegeli a hivatal a birtokába jutott információkat, így többek között azt is, hogy kért vagy kérhetett-e egyáltalán védelmet a származási országban a kérelmező.

A hatóságnak a kérelem benyújtásától számított 60, bonyolultabb ügyben legfeljebb 90 napja van arra, hogy döntést hozzon a menedékkérelemről. A hatóság döntése ellen bírósághoz lehet fordulni - ismertette a szabályozást Garamvölgyi Ágnes.

Aki menekült státust kap, az kvázi állampolgár, a választójogot leszámítva szinte minden olyan jog megilleti, amely Magyarország állampolgárait. Így például társadalombiztosítási juttatások, különböző segélyek is.

A menekült státus mellett létezik befogadotti státus is. Aki ezt megkapja, a menekülthöz hasonlóan nem küldhető vissza a származási országba, de csak a speciálisan általa igényelhető segélyekben részesülhet.

A menekültek többnyire anyagi javak nélkül lépnek be az országba. Kérésükre addig, amíg sorsuk nem rendeződik véglegesen elhelyezésükről, étkezésükről, ruházkodásukról befogadó állomásokon gondoskodnak a hatóságok - mondta a bevándorlási hivatal menekültügyi igazgatója.

MTI - fideszfrakcio.hu