A gyógyturizmus éve lesz 2003

A gyógyturizmus éve lesz 2003 a Magyar Turizmus (MT) Rt.-nél - mondta Behringer Zsuzsanna, a Magyar Turizmus Rt. piac- és hatékonyságelemzési igazgatója szerdán Budapesten a jövő évi marketingkoncepció bemutatóján.

Dátum: 2002-07-04 14:15:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2633
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:36:42.395476, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Elmondta, hogy az MT Rt. a KPMG Consultinggal elkészített egészségturisztikai kutatás alapján dolgozta ki a nemzeti marketingkoncepciót. Az egészségturizmus két nagyobb csoportját határozták meg fő célkitűzésként: az egyik a gyógyturizmus, azaz az egészségi állapot javítása, a másik a wellness-turizmus, azaz az egészségi állapot megőrzése.

Behringer Zsuzsa szólt arról, hogy Magyarország a gyógyturizmus szempontjából igen jó adottságokkal rendelkezik, ezért az egészségturizmus az egyik húzóágazat lehet. A felmérés alapján fő fejlesztési területként határozták meg a minősített gyógyvízzel rendelkező fürdőtelepüléseket.

Az ország területének mintegy 80 százalékán 30 fok feletti termálvizet adó források és kutak találhatóak. A jelenleg nyilvántartott 1289 termálvíz-kútból mintegy 270 szolgál fürdési célokat, a minősített gyógyforrások száma pedig összesen 139 - fejtette ki az igazgató, hozzátéve, hogy a gyógyforrások közül sem mindegyiket hasznosítják, hiszen összesen 39 gyógyfürdő és 13 gyógyhely található az országban.

A kutatás szerint a fürdők kihasználtsága nem mondható magasnak: a gyógyfürdők napi befogadóképessége 80 958 fő, éves átlagban a kapacitás 54,9 százalékát használják ki.

Az igazgató kitért arra, hogy számottevő beutazó egészségturizmusra főként az Európai Unió országaiból lehet számítani. Az EU mintegy 376 millió lakosának döntő többsége azonban az állami egészségbiztosítók tagja, amelyek jellemzően elzárkóznak attól, hogy egy másik országba utazással egybekötött szolgáltatást finanszírozzanak. - Ezért ez a piac várhatóan csak az ország uniós csatlakozása után érhető el - jegyezte meg Behringer Zsuzsa.

A magyar egészségturizmus gyengeségei között említette a létesítmények és szolgáltatások minőségét, Kelet-Magyarország rossz megközelíthetőségét, valamint a korlátozott nyitva tartási időt.

A belföldi piacon jelentős hátrányt okoz, hogy a gyógyutazások 90 százaléka az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatásával zajlik.

A Magyar Turizmus Rt. és a KPMG közös felméréséből kiderült, hogy a belföldi utazók választási szempontjai között első helyen a beutalás szerepel, másodsorban a gyógyászati adottságok, harmadsorban a hely jó híre befolyásolja a döntést.

A külföldiek olyan fürdőkbe utaznak szívesen, ahol már voltak korábban, illetve kiemelt szempont a baráti ajánlás és a hely jó híre is.

Behringer Zsuzsa hangsúlyozta: az egészségturizmus jelentősége abban rejlik, hogy kevésbé érvényesül a szezonalitás negatív hatása, az átlagos tartózkodási idő tíz napnál is hosszabb, és egy gyógyturista átlagosan 30-35 százalékkal költ többet, mint más utazók.