Járai Zsigmond: Az idén 7, jövőre 4-5 százalékos infláció

Az idén az infláció 7 százalék körül alakul, 2005-ben azonban 4-5 százalékra mérséklődik az üteme - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden a Parlamentben.

Dátum: 2004-09-21 14:38:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=27405
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:26:38.887722, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az idei infláció növekedés szinte kizárólag az év eleji adóemelések miatt következik be - mondta a jegybankelnök.

Hozzátette: a maginfláció és a gazdasági folyamatok lehetővé teszik azt, hogy jövőre ismét 4-5 százalék körüli legyen az infláció.

A jegybankelnök az MNB 2001., 2002. és 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolókat ismertetve eredményesnek nevezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elmúlt három évi tevékenységét, monetáris politikáját, kiemelve, hogy az infláció idei növekedéséért a jegybank nem tehető felelőssé.

Járai Zsigmond sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt időszakban követett gazdaságpolitika következményeként megugrott a fizetési mérleg hiánya, nagymértékben nőtt az ország adóssága. Hozzátette: a 2002-ben az MNB ellen megindított "politikai és egyéb támadások", konfliktusok megrendítették a befektetők bizalmát.

"A hitelesség romlásához hozzájárultak a jegybank és a kormány között megkötött rossz kompromisszumok is" - mondta Járai Zsigmond, példaként említve a 2003. évi sáveltolást. Kritikával illette, hogy a "kormányhoz közel álló körökben is" megkérdőjelezték a jegybank függetlenségét, az alacsony infláció elérésének szükségességét, illetve az árfolyam-politika helyességét.

Járai Zsigmond kiemelte: az államháztartás kamatkiadásainak növekedése mögött elsősorban nem a magas kamat, hanem az államadósság növekvő mértéke áll. Elmondta, hogy az idei kamatkiadások 900 milliárd forintot tesznek ki, szemben a 2001-es 714 milliárd forinttal úgy, hogy egy forint államadósságot jelenleg 7,7 százalék, míg 2001-ben 9,6 százalék kamat terhelt.

"Az államadósság 2001-2004. között 8.000 milliárd forintról 12.000 milliárd forintra nőtt" - tette hozzá, megemlítve, hogy az ország nettó devizaadóssága a GDP 15 százalékáról a 25 százalékára emelkedett.

Közölte: Magyarország közeledése az EU felé 2001-ben, 2002-ben egyfajta piaci eufóriát váltott ki, a magyar kötvények, a magyar forint kereslete jelentősen nőtt.

"Majd 2003-ban és 2004-ben, amikor ugyan európai uniós tagország lett Magyarország, de a stabilitási és növekedési egyezmény feltételeitől, az euró bevezetésétől távolodtunk, ez a befektetési kedv egyfajta szkepticizmusba fordult" - fűzte hozzá.

Mádi László (Fidesz), a bizottság kisebbségi véleményét ismertetve elmondta: "nem tudtunk egyetérteni az árfolyamsáv eltolásával, ami információink szerint a kormány kifejezett nyomására történt". Hozzátette, hogy a piac sem igazolta vissza a döntés szükségességét. Mádi László a kedvezőtlenül alakuló mutatók között említette az infláció idei emelkedését, az államadóság növekedését.

MTI - fideszfrakcio.hu