Ingatlanparadicsomok Kolozsvár határában

Több százan hagyják el évente Kolozsvárt, hogy a városon kívül keressenek maguknak lakhelyet, s ennek a környező települések a haszonélvezői, hiszen ott az ingatlan- és a telekárak emiatt megháromszorozódtak.

Dátum: 2004-09-23 13:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=27468
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:26:59.390618, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Kolozsvárral szomszédos Szászfenes, Kisbács és Apahida jó ideje ingatlanparadicsomnak számít, mivel a tehetősebb kolozsváriak jelentős része a város zsúfoltságától és zajától menekülve ott építkezik. A kincses várossal összenőtt településeken az elmúlt években jelentősen emelkedett az építkezési engedélyre szóló kérvények száma. A házak és telkek iránti kereslet jelentős megnövekedése valóságos árrobbanáshoz vezetett. A legszerencsésebb tulajdonosok azok, akik a főút mentén birtokolnak ingatlant, hiszen egy ilyen ház most háromszor többet ér, mint öt évvel ezelőtt. Az új lakásra vágyók elszántságát jelzi, hogy a megvásárolt házat gyakran lebontják, helyébe újat emelnek.

A költözködésből az építőipari cégeken kívül a befogadó települések polgármesteri hivatalai is hasznot húznak, hiszen a tehetős lakosok immár nem Kolozsvár költségvetésébe, hanem az új lakhelyüknek számító községek bevételeihez járulnak hozzá adóikkal.

A ház után fizetett adó hatszor magasabb, mint az üres telek után fizetendő hozzájárulás.

A "megtollasodott" községek vezetői nagyszabású terveket szőnek: mielőbb várossá szeretnének válni. Ezen kívül Szászfenes elöljárója bankot szeretne nyittatni a településen, jelenleg azon dolgozik, hogy meggyőzze az egyik pénzintézet vezetőjét, náluk is nyissanak fiókot. Kisbács polgármestere viszont a ruházati és elektronikai cikkeket forgalmazó üzleteket hiányolja a településről.

Kolozsvár az elmúlt években nemcsak a tehetős lakosságát veszítette el, a külföldi tőke is "elmenekült". A város fejlődését visszafogó kudarc a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar polgármesterségének kezdeti időszakában elkezdődött, amikor a Coca-Cola cég Kolozsvár helyett Nagyváradon rendezte be palackozó egységét. "A multinacionális cég távozása a többi külföldi befektetőt is elriasztotta, akik meg sem próbálkoztak itt letelepedni" - mondta az MTI-nek Boros János, Kolozsvár alpolgármestere.

A befektetők ódzkodását az is táplálta, hogy a rosszemlékű elöljáró által gerjesztett magyarellenes hangulatról a nyugati sajtó részletesen beszámolt. Boros saját bőrén tapasztalta: külföldön az a benyomás alakult ki, hogy Kolozsváron minden pillanatban kitörhet az etnikai konfliktus. "Annak ellenére, hogy a Funar-adminisztráció kezdeti időszaka után valamennyire normális mederbe terelődtek a dolgok, nem szűntek meg alapvetően az idegen befektetők félelmei" - mondta Boros.

Az alpolgármester szerint a lakosság "menekülése" a szomszédos községekbe megfelel a világszerte tapasztalt tendenciáknak, az emberek minél távolabb szeretnének kerülni a zsúfolt várostól.

Kolozsváron gondot jelent az üres, beépíthető telkek hiánya.

Ezt tetézi, hogy a város szélén lévő, mezőgazdaságra alkalmas területek sem szerezhetők meg könnyen, mert a mezőgazdasági forgalomból való kivonásukért jelentős összeget kell fizetniük az építeni óhajtó tulajdonosoknak. Boros szerint feltétlenül módosításra szorul ezt a kötelezettséget előíró törvény, mert az csökkenti a kolozsváriak építkezési kedvét és a város fejlődését.

MTI - fideszfrakcio.hu