Tönkremehetnek a kistelepülési szövetkezetek - a nagy bankok jól járnak
Elemzők számítása szerint a két évig fizetendő "bankadó" miatt a takarékszövetkezetek átlagos adóterhelése a bruttó nyereségre vetítve 37-38 százalékos lesz, szemben a nagyobb bankok 22-23 százalékos, illetve a kisebb méretű hitelintézetek harminc százalék körüli terhelésével - írja a Magyar Hírlap. Míg a bankok esetében 190 millió forintos profit jut egy fiókra, addig a takarékszövetkezeti hálózatban ez csak hatmilliót tesz ki. Ebben szerepet játszik az is, hogy a kistérségi szerepvállalás miatt a takarékszövetkezeti hálózat több száz veszteséges fiókot tart el.
Dátum: 2004-09-28 08:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=27636
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:28:52.198729, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A kamatkülönbözet-adó miatt a nagyméretű, jelentős díjbevétellel rendelkező bankok terhelése alacsonyabb lesz, a kisebb pénzintézetek és a lízingcégek viszont arányában jóval többet fizetnek, mint ha a nyereségadó kulcsát emelték volna fel. A nagybankok, köztük az egyre nagyobb régiós hálózattal rendelkező OTP Bank, sokkal kevesebbet veszíthetnek a különadón, mint a kizárólag a hazai piacon dolgozó versenytársak.
A két évig érvényes kamatkülönbözet-adó - mostani formájában - alaposan átrendezheti a piacot. Az egyik, banktól független lízingcég úgy számolta, hogy az idei 16 százalékos adóterhe megtriplázódik a különadó miatt. Az extraadó hatásait nehezen tudná kivédeni - tette hozzá a lízingcég névtelenséget kérő vezetője, a finanszírozáshoz szükséges pénzt ugyanis piaci kamatokkal szerzik, így nincs mód a kamatrés szűkítésére. A kis cég vezetője szerint egy bankhoz tartozó lízingcégnek nagyobb a mozgástere a kamatrés módosításában, így adóterhét is csökkentheti.
"Nem tudom, melyik ujjamba harapjak - kommentálta a különadó hatását Antall Pál, a lízingszövetség elnöke. A lízingcégeknek ugyanis a 24 százalékos nyereségadó sem jött volna jól, mivel az újonnan képzett céltartalékot - a bankokkal ellentétben - nem írhatják le az adóalapjukból. A kockázatok növekedése miatt pedig egyre nőnek a tartalékállományok, így nőtt volna az az adóalap is, amely után a 24 százalékos befizetésre igényt tartott volna az államkassza. Az is igaz viszont - tette hozzá - hogy a lízingcégek nagy részénél lényegében a kamatbevétel jelenti a jövedelmet, ezért lényegesen nagyobb terhet jelent számukra a hatszázalékos kamatnyereség-adó, mint egy banknál.
Kiss Endre, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke is azt sérelmezi, hogy a különadó nem egyformán sújtja a pénzintézeteket.
Elemzőik számítása szerint a különadó miatt a takarékszövetkezetek átlagos adóterhelése a bruttó nyereségre vetítve 37-38 százalékos lesz, szemben a nagyobb bankok 22-23 százalékos, illetve a kisebb méretű hitelintézetek harminc százalék körüli terhelésével. A szakosított pénzintézeteket is jobban sújtja a különadó, mint a nagybankokat, adóterhük 29 százalékra nőhet.
Az OTSZ-nél is kedvezően értékelték azt, hogy a törvényjavaslat szerint azoknak a szövetkezeti hitelintézeteknek, amelyek nem érik el az uniós előírásnak megfelelő 250 millió forintos saját tőkét, nem kell befizetniük a különadót. Hozzátették azonban, hogy az extra nyereség, ami miatt az adót kivetik, aligha áll meg a takarékoknál. Míg a bankok esetében 190 millió forintos profit jut egy fiókra, addig a takarékszövetkezeti hálózatban ez csak hatmilliót tesz ki. Ebben szerepet játszik az is, hogy a kistérségi szerepvállalás miatt a takarékszövetkezeti hálózat több száz veszteséges fiókot tart el.
A kamatkülönbözet-adót piaci elemzők is "dugdosható adóként" jellemezték, szemben az egységes s ezért egyértelmű hatást keltő nyereségadóval. Minél több országban minél több leányvállalattal rendelkezik egy bank, annál kisebb mértékben nő az extraterhe - tették hozzá. Számításaink szerint az OTP Bank jobban jár a versenytársainál azáltal, hogy a kormány a kamatnyereség adóztatása mellett foglalt állást a nyereségadó emelésével szemben. A bankok nagy többsége viszont a jelenleginél rosszabb helyzetbe került a kormány és a Bankszövetség között létrejött kompromisszummal.
Papp Emília, Magyar Hírlap - fideszfrakcio.hu