Új kötetek a Teleki-szobor történetéről és az egykori miniszterelnök politikai gondolkodásáról

Teleki Pál szobrának, eredetileg a fővárosban tervezett felállításról és az egykori miniszterelnök földrajz-politikai elképzelésiről szóló köteteket mutattak be csütörtökön Budapesten.

Dátum: 2004-09-30 19:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=27768
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:31:33.259712, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A "Szobor vagyok, de fáj minden tagom!"; Fehér könyv a Teleki-szoborról című kötetben Csicsery-Rónay István, a Teleki Pál Emlékbizottság ügyvezető elnöke és Bakos István, az emlékbizottság tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke dokumentumok segítségével mutatja be a Teleki-szobor ügyét az előkészületektől a balatonboglári felavatásig.

A Occident Press gondozásában megjelent kiadvány tartalmazza Teleki Pál (politikus, földrajztudós; miniszterelnök: 1920. VII. 19 - 1921. IV. 14; 1939. II. 16. - 1941. IV. 3.) életrajzát és a szoboravatáson elhangzott beszédeket is.

Szabad György akadémikus, az Országgyűlés volt elnöke a könyvbemutatón kijelentette: Teleki Pál valóban nagy történelmi személyiség és "vitatható ugyan, de természetes törekvés, hogy a hallhatatlanság fénykörében éljen".

"Ugyanakkor változtatnánk mondanivalóján, ha azt mondanánk, hogy árnyék nélküli ember volt" - fűzte hozzá.

Teleki Pál miniszterelnöknek Jugoszlávia németek általi lerohanását megelőzően elkövetett öngyilkosságáról szólva azt mondta: "az élet elvetése nem volt (...) csak menekülés; ez egy felkiáltójel volt, amelyik a mai napig itt kell, hogy legyen diktatúrák után minden magyar honpolgár lelkében".

Az egykor miniszterelnök pozitív politikai lépései miatt megérdemli, hogy szobrot állítsanak neki - mondta Szabad György.

Teleki Pál szobra ügyében széles közvita bontakozott ki az év elején. A néhai miniszterelnök halálának 63. évfordulójára a Teleki Pál Emlékbizottság a budai Várban tervezte felállítani Teleki Pál szobrát. Azonban ehhez a Fővárosi Közgyűlés nem járult hozzá.

A február 26-i közgyűlési vitában a szocialista és szabad demokrata képviselők azzal utasították el a szoborállítás gondolatát, hogy Teleki Pál miniszterelnökségéhez több zsidótörvény elfogadása kötődik.

Az emlékbizottság ezek után úgy döntött, hogy a balatonboglári római katolikus templomkertben helyezik el Rieger Tibor ülő alakos bronzszobrát.

A szoborállítás gondolata először 1991-ben, Teleki Pál halálának 50. évfordulóján merült fel. Az ötletet a főváros először támogatta, később viszont kiderült, hogy nincs konszenzus a kérdésben.

Teleki Pálnak jelenleg az országban három helyen, Érden, Máriabesnyőn, valamint április 3-a óta Balatonbogláron áll szobra.

Csirpák Lilli történész a Kairosz Kiadó gondozásában megjelent, Teleki Európáról című könyvében az egykori miniszterelnök Európáról, illetve az európaiságról vallott tudományos és publicisztikai írásaiból, beszédeiből válogat.

"Teleki Pál Európát földrajzi, civilizációs és kulturális egységként kezelte" - mutatott rá a történész.

A kötet szerzője elmondta, hogy Teleki Pál világnézetét három pillére alapozta: a magyarságra, az európaiságra és a kereszténységre. Ez a fogalmi hármas határozta meg tudományos és egyéni szemléletét - tette hozzá Csirpák Lilli.

MTI - fideszfrakcio.hu