Boldoggá avatták IV.Károly királyt

Színpompás előünnepséget követően avattá boldoggá II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter téren IV. Károly apostoli magyar királyt (1887-1922), aki I. Károly néven osztrák császár is volt. A szertartáson zarándokok és turisták ezrei üdvözölték II. János Pál pápát.

Dátum: 2004-10-03 18:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=27848
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:31:58.019640, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A boldoggá avatási szertartáson jelen volt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, továbbá az osztrák törvényhozás vezetői, Ivo Sanader horvát miniszterelnök, számos európai kormány minisztere, népes küldöttséggel képviselteti magát a Habsburg ház. A szertartáson részt vesz továbbá számos főpap, bíboros - köztük Erdő Péter prímás - és püspök.

Az előünnepség keretében magyar huszárok vonultak az Angyalvártól a vatikáni bazilika előtti térre, tucatnyi hagyományőrző lovas egyesület, bandérium képviseletében, korabeli öltözékben, így királyi testőri egyenruhában is, csapatzászlókkal, kíséretükben Károly király imaligájának zarándokaival, köztük magyar népviseletbe öltözött nőkkel. A lovas huszárok a boldoggá avatási szertartás kezdetén a Szent Péter székesegyház virágdíszbe öltöztetett lépcsőjének oldalában álltak sorfalat, tisztelgéssel fogadva az ünnepségre érkező pápát.

A boldoggá avatás a katolikus egyház ünnepélyes nyilatkozata, amelyet egy különleges vizsgálati eljárás után a pápa tesz, s amely általában a későbbi szentté avatást előzi meg. A boldoggá avatással "Isten szolgája" a "boldogok" közé számít, ezért a templomban nyilvános tisztelete megengedett, de egyelőre csak helyi korlátozással és csak a kijelölt közösségekben.

IV. Károly mellett még a boldogok sorába lép vasárnap a német Anna Katharina Emmerick (1774-1824), továbbá egy olasz: Maria Ludovica De Angeli (1880-1962) és két francia, Pierre Vigne (1670-1740) és Joseph Marie Cassant (1878-1903).

A dunai térség nagy ünnepének nevezte I.Károly osztrák császár - IV.Károly magyar király - boldoggá avatását Habsburg Ottó. A boldoggá avatott egykori uralkodó fia, a Páneurópai Unió elnöke, aki 1979 és 1999 között a CSU európai uniós parlamenti képviselője volt, az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy egész Közép-Európa számára nagy ünnep volt a vasárnapi boldoggá avatás, amelyen a dunai térség valamennyi népe képviseltette magát.

A hírszolgálati iroda szerint a Habsburg család mintegy 300 tagja, közöttük a száműzetésben elhunyt volt uralkodó 4 fia, 33 unokája és 80 ükunokája vett részt. Habsburg Ottó kifejtette, hogy politikusnak tartja magát, akinek a számára az volt a fontos, hogy a boldoggá avatás tisztán egyházi ünnep. - A boldoggá avatással kapcsolatos kritikák olyannyira tudománytalanok, hogy azokkal egyáltalán nem akarok foglalkozni - jelentette ki. Andreas Khol, az osztrák parlament néppárti elnöke, aki Heinz Fischer köztársasági elnök felkérésére küldöttség élén vett részt a boldoggá avatáson, a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy minden keresztény számára felemelő ünnep volt a vatikáni ceremónia. Khol szerint összeurópai ünnepség is volt, amelyen egész Európából nagyon sok zarándok volt jelen.

MTI - fideszfrakcio.hu