Aradi megemlékezés a vértanúk vesztőhelyén
A romániai magyarság összefogásának a kérdése, valamint az igazi megbékélés fontossága fogalmazódott meg azokban a beszédekben, amelyek szerdán Aradon, az egykori vértanúk vesztőhelyén hangzottak el.
Dátum: 2004-10-06 18:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=27976
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:32:37.881345, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az ünnepség elején Gheorghe Falca aradi polgármester köszöntötte a jelenlévőket, a "megbékélés városának" nevezve Aradot, örömmel jelezve, hogy Románia és Magyarország hamarosan "együtt lesz szabad" az Európai Unióban.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében felhívta a figyelmet: az erdélyi magyarság politikai egysége nélkül sem a Szabadság-emlékmű visszaállítása, sem a magyar iskolák újraindítása, sem az erdők visszaszerzése, sem a magyar nyelv hivatalossá tétele nem sikerült volna Romániában.
A politikus kitért arra is, miért vállalta, hogy az RMDSZ romániai államelnök-jelöltje legyen. Mint megállapította, sokan mondták neki: egy magyarnak erre nincs esélye ebben az országban. "Nekünk olyan ország kell, és csakis olyan országot fogunk elfogadni a jövőben, ahol magyar is lehet elnök. Ha itt a magyaroknak lehetett évtizedeken át román elnökük, akkor előbb-utóbb a románoknak is lehet magyar elnökük" - mondta a szónok, hangsúlyozva, hogy Erdély éppúgy a magyaroké, mint a románoké, és ez bizonyos értelemben
érvényes egész Romániára.
"A mi magyarságunk érték ebben az országban" - mondta Markó, aki szerint a sajátos erdélyi magyar világlátásra Romániának szüksége van, ha be akar kerülni Európába. Emlékeztetett a november végén esedékes romániai választásokra, amelyeknek nagy a tétje a romániai magyarság számára: továbbra is erős, egységes érdekképviselete lesz-e a román parlamentben, vagy ismét a magyarság feje fölött döntenek mások, mint annyiszor a történelemben, Trianonban és máshol.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke beszédében kifejtette: az aradi tizenhármak életpályája arról tanúskodik, hogy nemcsak az a magyar, aki magyarnak születik. A szabadság nem kisajátítható, mert oszthatatlan - fűzte hozzá. Ha majd Romániát is felveszik az Európai Unióba, olyan szerves, hatékony közösségbe kerül egymás mellé a két ország, amelyet emberi, gazdasági, kulturális kapcsolatok, kisebb és nagyobb közösségek együttműködése fonhat szorosabbra. "Érték lesz, ha értjük egymást, ha tudjuk és a közéletben is használjuk egymás nyelvét, ha nem lesznek egymásnak idegenek a gesztusaink" - mondta.
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, előrebocsátotta, hogy nem akar ünneprontó lenni. Szükségesnek tartotta azonban emlékeztetni hallgatóságát: a "trianoni vandalizmusnak" áldozatul esett magyar szobroknak, emlékműveknek pusztán csekély töredéke került a helyére, száz meg száz ilyen műalkotás tört össze vagy rejtőzik még mindig pincékben és más rejtekhelyeken. Ez nem politikai kérdés, hanem az európai kulturális örökség ügye, ezen kívül emberjogi és kisebbségjogi kérdés is - hangoztatta a püspök. Felhívta a figyelmet a magyar nemzet jelenkori "vértelen, de vészes pusztulására", például a kolozsvári magyarság fogyatkozására, a csángók erőszakos asszimilációjára, a romániai magyarság demográfiai csökkenésére.
Az igazi román-magyar megbékélés még várat magára - állapította meg Tőkés, aki szerint az csakis a múlt igazságtalanságainak jóvátétele nyomán képzelhető el. Mondják, hogy a románság hosszú ideig tartó elnyomást és méltánytalanságot szenvedett el magyar részről a múltban - állapította meg, hozzátéve: "Miért is ne ismernénk el román testvéreink fájdalmát?" A püspök szerint eljött az ideje annak, hogy a magyarok megkövessék őket, s hogy valóban békévé oldja az emlékezés a román nép bánatát. Ugyanakkor szintén
bocsánatkérésnek és jóvátételnek van helye román oldalról is - folytatta gondolatmenetét Tőkés -, a Trianon utáni, majd a kommunista diktatúra alatti magyarellenes elnyomást szintén be kell vallani. A kisebbségellenes nacionalista jogfosztásnak véget kell vetni ahhoz, hogy el lehessen jutni a valódi megbékéléshez - mondta Tőkés László.
Tokay György Arad megyei képviselő arról beszélt, hogy a romániai magyarságnak sikerült eredményeket elérnie, soha nem vesztett háborúkat, legfeljebb kisebb csatákat. Amit elért, az nehezen született meg, kitartás, szorgalom kellett hozzá. "Nem kell a vérünket adnunk, elég, ha a munkánkat adjuk" - mondta a politikus.
MTI - fideszfrakcio.hu