Álmok álmodói - Világraszóló magyarok: Herskó Ferenc a 14. magyar Nobel-díjas

Újabb magyar származású tudós szerepel a világ Nobel-díjasainak listáján. Herskó Ferenc szüleivel 1950-ben, a Rákosi-korszak idején vándorolt ki Izraelbe Karcagról. Két társával együtt a proteinek lebontásával kapcsolatos kutatásaiért kapta a legnagyobb tudományos elismerést.

Dátum: 2004-10-07 12:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=28006
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:32:47.347822, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A tudós jelenleg a Technion Intézet biokémiai osztályának professzoraként dolgozik Haifában. Két társával, az izraeli Aron Ciehanoverrel és az amerikai Irwin Rose-zal a nyolcvanas években kezdték el kutatni, hogyan bontja le az emberi szervezet a felesleges proteineket. A három tudós hamarosan rájött, hogy a hibás fehérjéket az emberi sejtek még azelőtt megjelölik, mielőtt elpusztítanák őket. A kísérletek kimutatták, hogy a sejtek először egy úgynevezett kémiai "halálcsókot" lehelnek a proteinekre, majd az így megjelölt, halálra ítélt fehérjéket darabokra szaggatják. A felfedezés azért is rendkívül jelentős, mert ha a gyilkos folyamat nem jól működik, rákos megbetegedés vagy akár cisztás fibrózis is lehet a következmény.

A svéd királyi akadémia indoklásában egyebek között az áll, hogy a kutatók kísérleteinek köszönhetően "ma már molekuláris szinten megérthetjük, miként ellenőriznek a sejtek központi folyamatokat az emberi szervezetben". A Nobel-díjat érdemelt kísérletek abban is segíthetnek, hogy az orvosok új, hatékonyabb gyógymódokat találjanak eddig gyakran gyógyíthatatlan betegségek kezelésére, mint a leukémia vagy az agydaganat. Ciehanover a Reutersnek elmondta, hogy több gyógyszergyártó cég is kapcsolatba lépett velük, sőt néhány helyen már a kísérleti gyógyszergyártást is megkezdték.

***

A Népszabadság Karcagon élő rokonokat keresett meg. Herskó Gyula és Molnár Sándor a karcagi Kátai Gábor Kórház szülészei épp egy császármetszéshez készülődtek tegnap délben, amikor telefonon arról értesültek: unokatestvérük, a Haifában kutató Avram Hershko - egy amerikai és egy másik izraeli kutatóval közösen - kémiai Nobel-díjat kapott. A két karcagi orvos előbb világra segített egy kislányt - örülni csak ezután kezdtek, írja a Népszabadság.

- Tudtuk, hogy Avram - akit egyébként megszületésekor, 1937-ben Karcagon Herskó Ferenc néven anyakönyveztek - mikrobiológiai kutatásokkal foglalkozik, sőt jómagam jártam is a haifai laboratóriumában, de igazán mélyen nem értjük a tudományos eredményeit - mondja az ötvenéves Herskó Gyula, a Nobel-díjas professzor egyik unokatestvére.

Molnár Sándor - aki anyai ágon unokatestvére Avram Hershkónak - hozzáteszi: egyszer ő is megpróbálta végigolvasni híressé vált rokonának egyik, a proteinek lebontásáról, s a sejtosztódásról szóló tanulmányát, de elveszett a szakkifejezések útvesztőjében.

A családról, az ősökről elmondják: nagyapjuk, Herskó Sámuel a felvidéki Tiszaszászfaluból települt át Karcagra, nagyanyjuk, Braun Helén az erdélyi Oláhszentmiklóson született. Hat gyermekük közül csak ketten maradtak Magyarországon: Nándor és Ilona. A többiek - köztük Avram édesapja, Herskó Mózes - a második világháború után az Egyesült Államokban, illetve Svájcban telepedtek le.

- Nem jó ilyet mondani, de Avram talán épp a kivándorlásnak is köszönheti, hogy tudományos karrierje beindulhatott, hiszen a kutatásokra itthon nemigen kapott volna elég pénzt - mondják az unokatestvérek. Hozzáteszik: a Nobel-díjas professzor az év egy részét az Egyesült Államokban, a New York Medical Center kórházban tölti és ott végzi kutatásai egy részét is.

Avram Hershko 1950-ben, tizenhárom évesen hagyta el az országot, de - tudom meg - ma már gyakran jár haza és három gyermeke közül a legkisebb Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen tanul, negyedéves, s gyermekgyógyásznak készül. Avram Hershko a kilencvenes évek kezdete óta szinte minden esztendőben ellátogat Karcagra. A Nobel-díj megünneplését igazán a jövő évben, húsvétkor tervezik, ekkor gyűlik össze ugyanis Izraelben a 70-80 fős család. Eredetileg "csak" születésnapi mulatságot tartottak volna ebben az időben, ám a sors úgy hozta, hogy most a Nobel-díjas Avramot is köszönthetik majd - mondja Herskó Gyula és Molnár Sándor.