Csökkenő sugárzás
Kezd csökkenni az atomsugárzás szintje az Északi-sarkvidéken évekkel azután, hogy a térségben lerakódott az egykori szovjet kísérleti atomrobbantásokból és a csernobili erőmű katasztrófájából származó szennyeződés - állapította meg egy kedden nyilvánosságra hozott tanulmány.
Dátum: 2004-10-12 19:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=28167
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:35:37.623655, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A térség északi, könnyen sebezhető ökorendszereknek otthont adó részére azonban továbbra is veszélyt jelenthetnek az Oroszország északnyugati részén található, még a szovjet időkből származó atomfegyvereknek, tengeralattjáróknak létesített temetők, atomerőművek és hulladéklerakók - figyelmeztettek a kutatók. A tanulmányt a norvég nukleáris biztonsági hivatal és az orosz környezetvédelmi hivatal munkatársai készítették az Északi-sarkvidéki Megfigyelő és Értékelő Program (angol nevének rövidítésével AMAP) égisze alatt. A megfigyelő programot tanácsadó testületként hozták létre az Északi-sarkvidék mentén fekvő országok - Dánia (Grönlanddal együtt), Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, az Egyesült Államok és Kanada - alkotta Észak-sarki Tanács tevékenységének támogatására. A tudósok 1991 óta mérik az Északi-sarkvidéken lerakódó atomszennyeződést. Az 1991-2002 közötti időszakra vonatkozó, most nyilvánosságra hozott felmérés kedvező fejleményként állapította meg az északi-sarkvidéki sugárzási szint csökkenését, megjegyezve, hogy ez a folyamat sokkal tovább tartott, mint a világ más részein. A tanulmányt ismertető Per Strand, a nukleáris biztonsággal foglalkozó norvég hivatal munkatársa ezt azzal magyarázta, hogy a tundrai növényzet - moszatok, gombák, fű - több sugárzást "szív fel", mint számos más növény. A sugárzó anyag ezt követően a tundrán legelésző állatok, például a rénszarvasok szervezetébe jut, onnan pedig a rénszarvasokat elfogyasztó emberek, köztük a rénszarvas pásztorok szervezetébe kerül. Az Északi-sarkvidék hatalmas kiterjedése és a sugárzás egyes fajtáinak különbözősége miatt Strand nem tudta megbecsülni a sugárzás átlagos csökkenését. Példaként megemlítette azonban, hogy egyes rénszarvas pásztorok körében 1965-ben átlagosan 30 ezer becquerelnyi sugárzást mértek, amit közvetlenül a szovjet kísérleti légköri atomrobbantásokkal hoztak összefüggésbe, holott azokat három évvel korábban leállították. 2002-ben viszont 3 ezer becquereles volt a sugárzás. A csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófája után az Északi-sarkvidékre került szennyeződés máig is érezteti hatását. A tanulmány más sugárzó forrásokat is számba vett, köztük azt az amerikai B-52-es bombázó repülőgépet, amely 1968-ban zuhant le Grönlandon négy atomfegyverrel a fedélzetén. A legnagyobb veszélyforrásnak Strand szerint azonban az északnyugat-oroszországi Kola-félsziget számít, ahol a világon a legnagyobb a hasadó anyagok koncentrációja. A félszigeten található a bázisa az orosz Északi Flottának, amelynek felügyelete alá tartozik a hadrendből kivont 52 atommeghajtású tengeralattjáró; közülük sokból máig sem távolították el a nukleáris fűtőanyagot. A félszigeten atomfegyver-lerakat és egy régi atomerőmű is működik.
MTI - fideszfrakcio.hu