Népszavazás a kórházprivatizációról december 5-én
A köztársasági elnök szerdán december 5-re kitűzte az egészségügyi közszolgáltató intézmények tulajdonlásával kapcsolatban az országos ügydöntő népszavazást.
Dátum: 2004-10-13 13:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=28189
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:35:44.015319, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A népszavazásra feltett kérdés a következő: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?" - tájékoztatta közleményben az MTI-t a Köztársasági Elnöki Hivatal.
Mádl Ferenc államfő ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság szeptember 14-én hozott határozata értelmében alkotmányellenes helyzetet eredményeznek a népszavazás lebonyolítását szabályozó törvények hiányosságai - mutat rá a közlemény.
Hozzáfűzi: a szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé a külföldön tartózkodó, választójogosultsággal rendelkező magyar állampolgárok számára a részvételt a népszavazáson, és hiányoznak a külképviseleti szavazás titkosságát biztosító garanciális rendelkezések is.
Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének haladéktalanul tegyen eleget - emlékeztet a közlemény.
"A köztársasági elnök a vonatkozó jogszabályok alapján köteles a népszavazást kiírni, és ezt a kötelezettségét az Alkotmánybíróság határozata sem érinti. Az államfő ugyanakkor felhívja az Országgyűlést, hogy tegyen meg mindent az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő törvények meghozatala érdekében. Ezeknek a törvényeknek az elfogadása minden országgyűlési képviselő és valamennyi országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező párt felelőssége" - áll a dokumentumban.
Az Országgyűlés május 17-én vita nélkül, csaknem egyhangúlag döntött az egészségügyi privatizációról szóló népszavazás elrendeléséről.
Ezt követően két magánszemély az országos népszavazást elrendelő országgyűlési határozat alkotmányosságát megkérdőjelező indítványokat nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyeket a testület szeptember 28-án elutasított, és helybenhagyta az egészségügyi magánosítással kapcsolatban országos népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot.
Szili Katalin házelnök május 3-án jelentette be, hogy az Országos Választási Bizottság elnökének tájékoztatása szerint a Munkáspárt, a Baloldali Front - Munkás Ifjúsági Szövetség és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom által benyújtott, a kórház-privatizációval kapcsolatos népszavazási kezdeményezés érvényes aláírásainak száma meghaladja az alkotmányban előírt mennyiséget.
Az úgynevezett kórháztörvényt 2003. június 16-án az ellenzék tiltakozása közepette, név szerinti szavazással, 195 igen és 164 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés. A köztársasági elnök június 23-án a törvényt megfontolásra visszaküldte a Háznak, amely még aznap változatlan formában újra elfogadta a jogszabályt.
A tavaly július 1-jén életbe lépett törvény lehetőséget adott az egészségügyi szakmai befektetők számára, hogy részt vegyenek az egészségügyi intézmények gazdasági átalakításában. A törvény értelmében az intézmények tulajdonosai átadhatták az egészségügyi szolgáltatási felelősséget a kiválasztott gazdasági társaságoknak, amelyek így finanszírozási szerződéseket köthettek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral.
A törvény elfogadása, az egészségügyi privatizáció ilyen módon történő kiterjesztése miatt számos szervezet, párt tiltakozott, többen az Alkotmánybírósághoz fordultak az ügyben. A testülethez fordult az államfő is, alkotmányértelmezésre irányuló indítvánnyal.
Az Alkotmánybíróság 2003. december 15-én megsemmisítette a törvényt, amelynek közjogi érvénytelenségét állapította meg. A határozat szerint az Országgyűlés megsértette a jogszabály újratárgyalására vonatkozó alkotmányi előírást és az érdemi tárgyalást biztosító eljárási szabályokat.
A Munkáspárt már a törvény elfogadása előtt bejelentette, hogy ügydöntő népszavazást kezdeményez az ügyben. Az Országos Választási Bizottság 2003. augusztus 5-én hagyta jóvá a kórháztörvénnyel kapcsolatos aláírásgyűjtő íven szereplő kérdést, és az Alkotmánybíróság tavaly november 10-én határozott arról, hogy megkezdődhet az aláírások gyűjtése, amelyet a Munkáspárt mellett a Baloldali Front - Munkás Ifjúsági Szövetség és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom kezdeményezett.
A kezdeményezést támogatásáról biztosította Magyar Orvosi Kamara, a Fidesz és a MIÉP. Az országos népszavazás elrendeléséhez az alkotmány szerint négy hónapon belül 200 ezer hiteles aláírást kell összegyűjteni.
A Munkáspárt március elején csaknem 300 ezer aláírást adott át hitelesítésre az Országos Választási Bizottságnak, amely április 22-én hozta meg határozatát arról, hogy eredményes a kórház-privatizáció ellen indított népszavazási kezdeményezés, miután mintegy 230-240 ezer hiteles aláírás gyűlt össze.
Az Alkotmánybíróság szeptember 28-án helybenhagyta az egészségügyi magánosítással kapcsolatban országos népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot és elutasította annak alkotmányosságát megkérdőjelező indítványokat, így mégis lehet ügydöntő népszavazás a kórházak privatizációjáról.
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség egy héttel ezelőtt, október 5-én négypárti egyeztetést kezdeményezett a privatizációról, s azt javasolta, hogy költségkímélés céljából egyszerre tartsanak népszavazást a privatizációról, a kórház-privatizációról és a kettős állampolgárságról.
MTI - fideszfrakcio.hu