Gyurcsány kárhoztatta az Orbán-kormányt a Papp László Budapest Sportaréna felépítéséért

Szalay Ferenc fideszes országgyűlési képviselő Gyurcsány Ferencet korábbi szavaival szembesítette: "Nemcsak hiba lenne a minisztérium megszüntetése, hanem végzetes kárt okozna!" Gyurcsány Ferenc az azonnali kérdésre adott válaszában kárhoztatta az Orbán-kormányt amiatt, hogy felépítette a Papp László Budapest Sportarénát.

Dátum: 2004-10-18 17:52:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=28382
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:36:43.654970, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"A minisztérium megszüntetése szakmailag és politikailag is hibás döntés lenne! (...) Nemcsak hiba lenne a minisztérium megszüntetése, hanem végzetes kárt okozna! A várható költségvetési előnyök messze nincsenek arányban azzal a kárral, amit a megszüntetés jelentene." - idézte Szalay Ferenc Gyurcsány Ferenc mondatait a Nemzeti Sport 2004. augusztus 14-i számából.

Majd nem sokkal ezt követően új kormány alakult, új kormányprogram készült Gyurcsány Ferenc vezetésével, és

a martfűi receptet alkalmazta ismét Gyurcsány Ferenc: jött, tönkretett, felszámolt.

Most éppen azt akarja elmagyarázni, hogy egy hivatalvezető erősebb képviseletet ad a sportnak, mint egy miniszter. Vajon miért?

Válaszában Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy most a miniszterelnök képviseli a sportot. Mások a "legfontosabb prioritások".

Szalay Ferenc megjegyezte: már miniszterként is csődöt mondott Gyurcsány Ferenc a sportban. Minisztersége alatt 3,5 milliárd forinttal csökkent a sportra szánt összeg, és cserben hagyta a sportot. Az ugyanis nem egyenlő a futballal vagy az olimpikonokkal, sokkal fontosabb ennél az egészséges életmódra nevelés. Ez pedig a nagyobb társadalmi megtiszteltetéssel járt.

Gyurcsány Ferenc szerint igazából nem a Fidesz, hanem ő tett sokat a tömegsportért, mert, mint mondta, ő tornatermeket, tanuszodákat építtetett, nem 40 milliárdos kiadással Budapest Sportarénát, mint a Fidesz.

***

Mindenki összefogott: Gyurcsány kritizálja ezt

A www.budapestarena.hu így írja le a Papp László Budapest Sportaréna történetét.

A Budapest Sportcsarnok 1999 decemberében egy sajnálatos tragédia következtében a tűz martalékává vált. A katasztrófa mélységesen megrendítette a közvéleményt. Magyarországon a BS volt az egyetlen olyan több ezer embert befogadni képes, fedett épület, amely nemcsak sportrendezvényeknek, hanem egyéb kulturális eseményeknek is otthont adott.

Az épület szinte teljesen leégett, ezért a magyar lakosságban és politikusokban egyaránt megfogalmazodott az a szándék, hogy mihamarabb felépüljön egy új sportkomplexum.

Ezt követően, a tendert a francia Bouygues építőipari cég nyerte el, amely konzorcium - 2002-ben - kivívta magának a világ legnagyobb építővállalatának címét. A Budapest Sportaréna egyedi kavics formáját csakúgy, mint az egész épület együttest magyar építészek (KÖZTI) tervezték együttműködve az anglo-amerikai "Sports Concepts" építészeti irodával.

Ezek után a Budapest Sportaréna felépítése 2001. június 30-án elkezdődött. A kavicsba 50 000 tonnányi betont, 2 300 tonna acélszerkezetet, több mint 11 000 000 csavart és több kilométernyi kábelt helyeztek el. Az épületkomplexum olyan nehéz, mint az Erzsébet híd és a Szabadság híd együtt. Ha megemelnénk és megmérnénk a mérleg 200 000 tonnát mutatna. Magyarország legnagyobb összefüggő gránitfelülete borítja a komplexum gyalogosterét, amely 25 000 m2.

Az épületet a nagyközönség számára ünnepélyesen átadta: Jánosi György (akkori Sportminiszter) 2003. március 13-án.

Ugyanezen a napon a magyar könnyűzenei élet legnagyobb sztárjai szórakoztatták az épületbe először látogató közönséget.

Március 14-én a nyitógála egy gigantikus klasszikus-komoly zenei koncerttel zárult: Beethoven IX. szimfóniájával, amely egyben szimbolizálta Magyarország leendő belépését az Európai Unióba.)

fideszfrakcio.hu