Flandria legnagyobb erejévé vált a Flamand Tömb
Feltartóztathatatlannak tűnik a belgiumi szélsőjobboldal előretörése: a legújabb, a Le Soir című brüsszeli napilap hétfői számában közölt közvélemény-kutatás szerint a Flamand Tömb (Vlaams Blok) immár egyértelműen Flandria legerősebb politikai erejévé vált.
Dátum: 2004-10-25 11:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=30147
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:45:19.783819, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Vlaams Blok a júniusi regionális választásokon még "csak" a második lett a flamand pártok sorában, 24,2 százalékos aránnyal. Néhány héttel ezelőtt már egy másik közvélemény-kutatás is az idegenellenességéről ismert szervezet előretörését mutatta, de ekkor még a Vlaams Blok csak egy hajszálnyival előzte meg az addigi első helyezettet, a kereszténydemokratákat. A most közzétett felmérésben viszont már egyértelmű az előnye, hiszen egy ma tartandó szavazáson 26,9 százalékot kapna, míg a kereszténydemokraták csak 25,5 százalékot. Mindez vészjósló a belgiumi demokratikus pártok számára, mert azt jelzi: nem működik a Vlaams Blok feltartóztatására kidolgozott politika, az, amelynek értelmében egyfajta "páriaként" kezelik ezt az erőt, nem hajlandók vele semmiféle együttműködésre. (E politika érvényesült a júniusi regionális választások után is, amikor gyakorlatilag nagykoalíció jött létre Flandriában, csak hogy a szélsőjobbot ne engedjék a kormányrúd közelébe.)
A Vlaams Blok újabb előretörését azonban nem csak "örök ellenzéki" státusa magyarázza, amelyből könnyedén bírálhatja a kormányzatot, s táborába toborozhatja az elégedetleneket. Sikerében valószínűleg nagy szerepet játszott a belga kormánykoalíció elmúlt hetekben nyújtott gyenge teljesítménye is, az, hogy - mint az egyik napilap fogalmazott a hét végén - "mostanában semmi sem sikerül" Guy Verhofstadt szövetségi miniszterelnök kormányában. A parlament őszi ülésszakának megnyitását a koalíciót feszítő ellentétek, s így a jövő évi költségvetés tervezetének lassú kidolgozása miatt szeptemberről októberre kellett halasztani, a flamand és a vallon pártok között továbbra is teljes a véleménykülönbség a Brüsszelt egyes flamand elővárosaival egységbe ötvöző választási körzet kettébontásáról, már most látszik, hogy a tervezettnél jóval kisebb összeg várható a külföldre menekített pénzek hazacsalogatását szolgáló, idén év végén hatályát vesztő belga amnesztiatörvénytől. Ráadásul a múlt hét végén az is kiderült, hogy az egy hónapja tartó, nem egyszer éjszakába nyúló egyeztetések dacára nem sikerült megegyezésre jutni a brüsszeli repülőtéren működő gyorsposta-cég, a DHL terjeszkedési szándékáról (a flamandok ezt támogatták, mert több ezer új munkahelyet jelentett volna, a vallonok viszont szigorú feltételekhez kötötték, az éjszakai repülések zajártalmától tartva), s így a DHL 2008 után másutt hozza majd létre európai központját. Ez munkahelyteremtés helyett munkahelyek megszüntetését jelenti, bár kétségtelen, hogy a repülőtér közelében lakók jobban alszanak majd éjszakánként.
MTI - fideszfrakcio.hu