Bajban a magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy bajban van, és a jövő évi költségvetést nézve ez a gond csak fokozódni fog. Az, hogy a költségvetési vita kezdetén Magyar Bálintnak nem jut más eszébe, mint hogy a testnevelés osztályozásával foglalkozzék, álszent magatartás - hangzott el Pokorni Zoltán keddi sajtótájékoztatóján.
Dátum: 2004-10-26 14:01:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=30214
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:50:39.748283, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A rendszerváltozás óta nem fordult elő, hogy egy kormány ilyen gátlástalanul akarjon spórolni a gyermekeken. Miközben az államtitkárok száma ma már száznegyvennél jár, a gyerekektől elveszik a pénzt. A 2005. évi költségvetés a közoktatási alapnormatívák tekintetében egy új szempontot vezet be. Eszerint a normatíva teljes összegét a 2004/2005-ös tanévben csak azok az intézmények kapják meg teljes egészében, ahol a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszám 50%-át eléri a gyereklétszám. Ahol a gyereklétszám nem éri el ezt a küszöböt, ott büntetést rónak az intézményekre, vagyis nem kapják meg a támogatást teljes egészében. Ez januártól 97 óvodát és 481 iskolát hoz lehetetlen helyzetbe. 2005 szeptemberétől tovább szigorodik a rendszer, ugyanis a belépő évfolyamok esetében már 75 %-os arányt kell elérni, ami várhatóan 463 óvodát és 1245 kisiskolát és az ide járó több százezer gyereket fenyeget majd. Ehhez képest lehet beszélni a tigrisbukfencről is, de ezek talán húsbavágóbb kérdések - mondta a Fidesz alelnöke.
Kik lesznek a vesztesek?
Kik lesznek a lehetséges vesztesei ezeknek az intézkedéseknek? - tette fel a kérdést Pokorni Zoltán. Vesztesei a jövő évi költségvetésnek a zenét és művészetet tanulni vágyó gyerekek, mert a művészeti iskolák támogatását csökkentik, és elrendelik a térítési díjak növelését; vesztesek lesznek a kollégista gyerekek, a kistelepüléseken élők és az egyházi iskolákban tanulók - mondta.
Elvonások minden téren
A napokban egy igen ízléstelen vita bontakozott ki az egyházi iskolákban tanuló gyerekek támogatásáról. Itt nem kegyről van szó - ahogy azt a kormány állítja -, hanem az egyházak által átvállalt állami feladat után kötelezően járó finanszírozásáról. Ez az, amit nem kíván vállalni a Gyurcsány-kormány - mondta a Fidesz alelnöke. Magyar Bálint nem mondott igazat, amikor úgy fogalmazott: nem valósak azok az állítások, melyek szerint bizonyos támogatásokból az egyházi iskolák ki lennének zárva. Ha elővesszük a kormány által benyújtott költségvetést, akkor ennek pont az ellenkezőjét látjuk, vagyis azt, hogy a kiegészítő hozzájáruláshoz az egyházi fenntartású iskolákban tanuló gyerekek nem juthatnak hozzá. Az egyházi iskolák vezetői joggal protestálnak, mert a most bevezetendő kiegészítő támogatásból a kormány kizárná az egyházi intézmények tanulóit. A hírek szerint azonban a kormány csökkenteni akarja az önkormányzatoknak juttatott támogatást is, ami jelenleg valamivel több, mint 132 ezer forint gyermekenként. Strak Antal, az Oktatási Minisztérium gazdasági államtitkára azt nyilatkozta, hogy ezt az összeget a tervek szerint 100 ezer forintra mérsékelnék - emlékeztetett Pokorni Zoltán.
Káros módosítások
A költségvetési törvény egyéb helyeken is rossz irányba módosítaná a közoktatási törvényt. A készülő jogszabály meggyengítené az intézmények vezetését; a vezetői pótlékok kifizetését elhalasztaná a következő kormányzati ciklus kezdetéig. A vezetői munkakörök létesítését lényegesen magasabb tanulói létszámhoz rendelné, ami több mint ezer óvodavezető-, igazgatóhelyettesi megbízás megszüntetést jelentheti. A törvény nehezíti az intézményalapítást, hiszen pénzügyi biztosítékot követel mindenkitől, aki óvodát vagy iskolát szeretne alapítani, de lehetetlenné teszi azt is, hogy az iskolákat fenntartó önkormányzatok finanszírozási nehézség esetén az intézményeket más fenntartónak adják át - fejtette ki Pokorni Zoltán.
Felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési tervezetből nem tudjuk meg, hogyan alakul az oktatásban dolgozók bérezése, és az sem olvasható ki a jogszabályból, hogy hogyan kívánja a kormány pótolni az ez évben elmaradt hat százalékos béremelést. Miközben a KSH adataiból tudjuk, hogy az ágazatban idén közel négy százalékos reálbér csökkenés volt - tette hozzá.
fideszfrakcio.hu