Balázs Péter képességek alapján kellene elosztani a fontos EU-posztokat
Hátrányt jelent az európai uniós integráció szempontjából az, hogy az Európai Bizottság összeállításánál ragaszkodni kell az egy ország-egy biztos elvhez - vélekedett a testület első magyar biztosa, Balázs Péter az MTI-nek abból az alkalomból adott interjúban, hogy megbízatása hamarosan lejár. Elmondta: célszerűbbnek tartaná, ha a fontosabb posztokat a képességek alapján osztanák el.
Dátum: 2004-10-27 10:53:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=30255
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:50:53.043417, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Hozzátette: a bizottsági tagsággal együtt a többi magas beosztást is együttesen lehetne kezelni, nagyon fontos megbízatásnak számít például az euróövezet gazdaságpolitikáját irányító Mr. Euróé vagy az Európai Központi Bank elnökéé, és másképp alakulhatna a bizottság is, ha ezeket is beszámítanák az országonkénti kvótába.
Portugália például kényszerpályán volt, amikor meg kellett válnia jelenlegi, igen jónak tartott biztosától, António Vitorinótól csak azért, mert a bizottsági elnöki székre az ugyancsak portugál José Manuel Durao Barrosot találták alkalmasnak - fejtette ki Balázs, aki annak idején kormányküldöttként részt vett az unió intézményrendszerének fejlesztéséről az EU konventjében folyatott tárgyalásokon. Úgy vélte mindazonáltal, hogy a kezdeti szakaszra, a bővítést követő átmeneti szükségállapot idejére jó megoldás volt a két biztos-egy poszt felosztás, mert lehetővé tette az új biztosok zökkenőmentes beilleszkedését, betanulását.
Személyes tapasztalatairól Balázs Péter elmondta: "óriási,
elvehetetlen élmény
az elsőség. Úgy éreztük magunkat, mint az asztronauta, aki új bolygóra lép, majd hirtelen megszakad a kapcsolata a földi bázissal. Új világ tárult ki előttünk." Emlékeztetett rá, hogy jóllehet több évtizede uniós ügyekkel foglalkozott már, a belső uniós gyakorlatot nem ismerte. Arra jó lehetőséget teremtett az EU-nagyköveti beosztás, az azzal járó állandó képviselői tanácsi tagság, az európai biztosi poszt pedig új dimenziót hozott. Egyebek között a teljesen szabad döntéshozói helyzet volt újdonság: nem kellett jelentést írni, és nem kellett jelentést tenni. "A biztos önmagára, illetve kollégáinak szűk körére van utalva, és felel Isten és Európa előtt, nincs más kontroll" - mondta, rámutatva arra is, hogy a nagyfokú önállóságnak mindemellett következményei is vannak, amelyeket viselni kell - fejtette ki.
Féléves munkája legnagyobb teljesítményének Balázs Péter az új hosszú távú regionális politika alapszabályainak lerakását tartja. Különösen fontosnak értékelte, hogy munkássága alatt megkezdtek a terminológiai zűrzavar felszámolását. Megállapították például, hogy
a regionális politika célja az unió összetartó erejének növelése,
amelyet azzal tudnak segíteni, hogy támogatják a különbségek kiegyenlítését. Nem szubvenció, amit az EU a régióknak nyújt, hanem versenyképességet elősegítő támogatás, nem egyszerű osztozkodás, hanem többletértéket hozó pénz - mondta.
Kijelentette: a bizottsági munkában magyarságát közvetlenül nem érvényesíthette, mert hivatalba lépése előtt - az összes többi biztoshoz hasonlóan - nyilatkoznia kellett, hogy sem vállalkozói, sem nemzeti, sem politikai elkötelezettsége nincs. Európai érdekek képviseletére esküdtek fel - tette hozzá, leszögezve, hogy ezek azért sok esetben találkoznak a magyar érdekekkel.
"Európai fejjel és magyar szívvel próbáltam dolgozni" - hangoztatta. A magyar érdek egyébként sem önmagában jelentkezik. A bővítéssel párhuzamosan például új határrégiók alakultak ki, ezek segítése egyszerre uniós és magyar érdek. Ugyanez a helyzet az urbánus régiókkal is.
A bizottsági üléseket kemény vitákkal jellemzett kormányüléshez hasonlította, amelynek menetét jelentős részben az elnök szabja meg. A legnehezebb és legérdekesebb, ha az adott biztos előterjesztője egy témának, mert azt meg kell ismertetnie kollégáival és meg kell védenie egyebek között a sajtó előtt is. Ha nem előterjesztő, a területét sokszor akkor is érinti a vita - ilyen volt a török csatlakozás -, és vannak témák, amelyek az integráció szempontjából fontosak. "Annak van súlya és tekintélye a bizottságban, aki minél több témához hozzá tud szólni" - jelentette ki.
Balázs Péter elmondta, hogy május elseje óta összesen 22 bizottsági ülésen vett részt, biztosként 20 utazást tett, 50 előadást tartott (ebből 20-at Magyarországon) angolul, franciául, németül vagy magyarul, és mintegy 100 interjút adott. Leszögezte, a bizottsági munkában kabinetjével együtt az volt a törekvés általában, hogy ne csupán a saját témájában, az EU regionális politikájában, hanem más fajsúlyos ügyekben - EU-alkotmány, további bővítés - is aktívan részt vegyenek. Kabinetjével nagyon meg van elégedve - tette hozzá ezen a ponton.
Az európai biztosnak különösen kényes a kapcsolata az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal - mutatott rá. Hozzáfűzte, hogy figyelni kell egyéb szereplőket is, mint például a régiók, a nem kormányzati szervezetek és az üzleti világ.
Balázs Péter elárulta: szívesen foglalkozott volna tovább a területtel, mert az nagyon izgalmas. "Őszinte szakmai irigységgel fogom követni Danuta Hübner munkáját" - jelentette ki, arra célozva, hogy a Barroso-bizottságban várhatóan a lengyel biztos veszi át a regionális ügyek irányítását.
MTI - fideszfrakcio.hu