Tétlenség és tehetetlenség az agrárpolitikában

Még sok a betakarítatlan kukorica, Romlott a termelők helyzete, Kevés az intervenciós raktár, Csak jövőre fizet a gabonaintervenció, Éves szakmai bírálat az FVM-nek, Akár 15 százalékkal is drágulhat a kenyér, Több pénz, de kisebb mozgástér, Durva hiány az agrárbüdzsében. Az elmúlt hetek sajtójában megjelent mezőgazdasági témájú írások címei is jelzik, hogy a magyar mezőgazdaság nagy bajban van, mondhatnánk azt is, hogy soha nem látott válságjeleket mutat. A választási ígéretek korántsem erről szóltak - hangzott el Áder János és Lengyel Zoltán szerdai sajtótájékoztatóján.

Dátum: 2004-10-27 13:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=30266
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:50:56.415835, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Mit is ígért Medgyessy Péter? Azt ígérte, hogy kormány a felvirágoztatja a magyar mezőgazdaságot és a magyar vidéket - mondta Áder János.

2002. szeptemberében, amikor négypárti megállapodás születetett, Medgyessy Péter és Kovács László azt ígérte, hogy az uniós csatlakozásig a kormány segíti a magyar kis- és középvállalkozások, különösen a magyar agráriumban dolgozók versenyfeltételeinek javítását. Tudjuk, hogy az uniós csatlakozásig ez nem történt meg.

Áder János felidézte azt is, hogy mi hangzott el a koppenhágai uniós tárgyalások után. Medgyessy Péter akkor azt mondta: "Tudjuk, hogy milyen nagy a felelősségünk a magyar mezőgazdaságból élőkkel szemben, ezért ezt a 25 + 30 százalékot biztosítani fogjuk. A kifizetés módja pedig olyan lesz, hogy azzal valóban fel lehessen venni mindenfajta támogatást."

A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, hogy ebben a nyilatkozatban arról a bizonyos 30 százalékos nemzeti kiegészítésről volt szó, amit Koppenhága után nemcsak Medgyessy Péter, hanem Kovács László és Németh Imre is többször megígért, de a 2004-es költségvetésbe már be sem került.

Gyurcsány Ferenc, a legújabb miniszterelnök pedig azt ígérte, hogy a mezőgazdasági termelők helyzetét javítani fogják, és maximálisan kihasználják az uniós támogatásokat - tette hozzá Áder János.

Mi a valóság?

A szocialista kormány a családi gazdaságokat ellehetetlenítette, annak ellenére, hogy ennek ellenkezőjét, a családi gazdaságok támogatásának növelését ígérte. A szocialista kormány szétverte a falugazdász hálózatot, és létrehozott egy bürokratikusabb és drágábban működő rendszert. A szocialista kormány aránytalan és igazságtalan támogatási rendszert alakított ki, amire jó példa az egyéni vállalkozók és kistermelők helyzete, akik a magyar mezőgazdasági termékek 57 százalékát állítják elő, amihez képest a támogatások mintegy 7-10 százalékát tudják csak igénybe venni. Bajosan lehetne ezt a rendszert igazságosnak nevezni - mondta Áder János.

A szocialista kormány az elmúlt esztendőkben folyamatosan csökkentette a különböző ágazatok támogatását. A baromfiágazat támogatása a 2003-as esztendőben 11 milliárd forint volt, ami az idén 4 milliárd forintra csökkent; a tejágazat támogatása pedig 13 milliárdról 3 milliárdra csökkent az idén. Az elmúlt száz évben nem volt olyan alacsony a magyar állatállomány egyetlen ágazatban sem, mint napjainkban.

De komoly lemaradásban a magyar mezőgazdaság a velünk együtt csatlakozó országokhoz képest is - mondta a frakcióvezető. Mindez azért fordulhatott elő, mert a magyar kormánnyal ellentétben szomszédaink nem csak hangzatos jelszavakban gondolkodtak, nem csak üres politikai deklarációkat tettek, hanem cselekedtek is, és az uniós csatlakozás előtt jelentős támogatásokat adtak mezőgazdasági termelőiknek, amivel javították versenyfeltételeiket.

Áder János kiemelte, hogy a kukorica felvásárlása is botrányos körülmények között történik. A termést nem sikerül megfelelő körülmények között raktározni - noha a Fidesz már nyáron figyelmeztetett a várható problémákra -, ami azt eredményezi, hogy a gazdák kénytelenek önköltségi ár alatt értékesíteni a kukoricát. Gondot jelent az is, hogy az idei év elején jelentős áfaemelések történtek az élelmiszeripari termékek körében, de a gazdák semmiféle árkompenzációban sem részesültek, az úgynevezett kompenzációs felárat máig is hiába várják.

A kormány felrúgta azt a politikai megállapodást is, amit a gazdákkal kötött az év eleji gazdademonstráció után - folytatta Áder János. A megállapodásban például az is szerepelt, hogy 2000 forintos haszonállattartási-támogatást adnak a sertéstenyésztőknek. Néhány héttel ezelőtt a mezőgazdasági minisztérium ezt a rendeletét minden egyeztetés nélkül visszavonta.

A mezőgazdasági kormányzat munkáját más téren is tétlenség, tehetetlenség jellemzi. Áder János megemlítette az almafelvásárlás körül kialakult áldatlan állapotot, hiszen a léalmát a kormány 9-11 forintért vásárolná fel, miközben a nem hajlandó kifizetni azt az árkiegészítést sem, amit a korábbi kormányok kifizettek. Utalt arra is, hogy a tejtermelés is súlyos válságba került, ugyanis a minisztérium azt ajánlotta a termelőknek, hogy álljanak át húsmarha tenyésztésre, de ehhez semmiféle támogatást sem biztosított. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a bogyós gyümölcsöket az idén már leszedni sem volt érdemes, mivel a felvásárlási összegek még a betakarítás költségeit sem fedezték - sorolta Áder János a termelőket sújtó problémákat.

A frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék idei költségvetéshez készített jelentésében az áll, hogy jövőre nemzeti kiegészítésre 93,5 milliárd forintot kellene fordítania a kormánynak. Ehhez képest a kormány ennek az összegnek csak a kétharmadát akarja kifizetni.

Mire számíthatnak a gazdák?

Lengyel Zoltán a jövő évi költségvetés tervezete alapján ismertette, hogy mire számíthatnak a magyar gazdák az elkövetkezendő esztendőben. A képviselő kiemelte, hogy a Gyurcsány-kormány programjában mindössze négy sor foglalkozik a mezőgazdaság kérdésével, ami jól mutatja, hogy mennyit számít a jelenlegi kormány számára az ágazat sorsa.

Ha megnézzük a jövő évi adótörvényt, azt láthatjuk, hogy a kormány számtalan többletterhet ró a mezőgazdasági vállalkozókra, és 2005-ben sem rendeződik az úgynevezett kompenzációs felár kérdése, ami további veszteséget jelent a gazdák számára - mondta a képviselő.

Emlékeztetett, hogy az agrár-megállapodásban arról volt szó, hogy az uniós pályázatok áfája visszaigényelhető lesz. A pályázatokat túljegyezték a gazdák, és a be nem fogadott pályázatokat más EU-s pályázatokhoz csoportosította át a minisztérium, az adótörvény pedig nem ad lehetőséget arra, hogy a most leadott pályázatok áfáját a gazdák visszaigényelhessék.

Lengyel Zoltán megemlítette, hogy sújtani fogja a gazdákat az úgynevezett telefonadó bevezetése is, és az illetékek emelése sem könnyíti meg a helyzetüket. Kiemelte, hogy a jövő évi agrárköltségvetés számtalan olyan feladatra nem biztosít forrást, amelyekre eddig volt pénz, és továbbra sincs benne a költségvetésben a nemzeti kiegészítő támogatás, amit a kormány a következő évre akar áttolni.

Mint mondta, a 2005. évi költségvetésben változatlan a minisztérium állatok utáni hatósági díjbevételi kötelezettsége, noha az állatállomány jelentősen csökkent. Ez azt jelenti, hogy a minisztérium csak akkor képes teljesíteni bevételi kötelezettségét, ha a díjakat jelentősen megemeli, ami az uniós gyakorlatnak is ellentmond, ahol éppen az állam felé fennálló kötelezettségek csökkentése figyelhető meg. Mint mondta ezzel kapcsolatban a Fidesz törvényjavaslatot is beterjesztett, amit szocialista agrárpolitikusok lesöpörtek az asztalról.

Lengyel Zoltán elmondta, hogy a Fidesz a költségvetési törvényhez is számtalan módosító javaslatot kíván beadni, hogy esélyt adjon a gazdáknak a talpon maradásra. Reméljük, hogy a kormánypárti képviselők is belátják, hogy ez a költségvetési javaslat egy tévedés, hiszen az ország nem engedheti meg magának, hogy a gazdatársadalom ötven százaléka csődbe menjen - tette hozzá.

Van, akiknek sikerült

Lengyelország az idén először fog több élelmiszert az EU tagországokba szállítani, mint amennyit azokból importál. A lengyel uniós mezőgazdasági export különösen a május 1-i belépést követően futott fel: az azóta eltelt időszakban a lengyel gazdák 42 százalékkal növelték kiszállításaikat a megelőző év azonos időszakához képest. Különösen a lengyel tej bizonyult keresettnek. Aleksander Kwasniewski lengyel elnök rámutatott, hogy a csatlakozás első igazi haszonélvezői a korábbi legfőbb ellenzők, a parasztok lettek, miután a mezőgazdasági árak minden korábbinál magasabbra emelkedtek, az agrárexport 30 százalékkal nőtt, és már az első uniós kifizetések is a gazdák zsebében vannak - idézte Áder János a lengyel mezőgazdaság sikereiről tudósító híreket.

Mint mondta, léteznek olyan országok, amelyek most csatlakoztak az Unióhoz, komoly gondokkal küszködtek a mezőgazdaság területén, mégis rövid időn belül haszonélvezői lettek a csatlakozásnak.

És van, akiknek nem

Ezzel ellentétben mi a helyzet például tej-ügyben Magyarországon? - tette fel a kérdést a frakcióvezető. Áder János emlékeztetett, hogy a polgári kormány az uniós tárgyalások során azt akarta, hogy 2,8 millió tonnányi tej előállítására adjon lehetőséget az Európai Unió. Medgyessyék ezt letornázták 2,1 millió tonnára, majd a koppenhágai tárgyalások utolsó napján még ebből is engedtek, és végül 2 millió tonnában állapodtak meg. Magyarország vonatkozásában a 2 millió tonna azt is jelentheti, hogy a közeljövőben importra szorulhatunk, ha egy kicsit nő a belső fogyasztás - mondta Áder János. Ez volt a bátor és lendületes koppenhágai tárgyalások eredménye - tette hozzá.

Ehhez képest a lengyelek 500 ezer tonnával tornázták feljebb a tejkvótájukat, és sikerült elérniük, hogy a csatlakozást követően néhány hónappal jelentősen növeljék az exportjukat.

Mindezek után a szocialisták és szabad demokraták elmehetnének a gazdákhoz, s megkérdezhetnék őket, hogy ki képviselte jobban a gazdákat. A lengyel kormány, amely az utolsó pillanatig keményen verte az asztalt vagy a magyar kormány, amely feladta a magyar érdekeket? Amíg ezt megvitatják a gazdákkal, a Fidesz igyekszik a költségvetési törvényhez benyújtott módosító indítványokkal javítani magyar gazdák helyzetén.

A hibás mezőgazdasági politika miatt nem a Fidesznek, hanem Medgyessy és Gyurcsány kormányának van elszámolnivalója a gazdákkal - mondta Áder János. A számadás időpontja már nem várat sokáig magára, legkésőbb a 2006-os választásokon a magyar gazdák súlyos ítéletet fognak mondani a kormány politikájáról - tette hozzá.

fideszfrakcio.hu