Fej fej mellett az elnökjelöltek
Fej fej mellett véghajrázik George Bush elnök és John Kerry szenátor a keddi amerikai elnökválasztás finisében. A közvélemény-kutatási adatok változatlanul rendkívül szoros versenyt jósolnak. Az elnökválasztás kimenetele 6-8 állam választóinak a döntésén múlik, ahol mindkét jelöltnek egyforma esélye van a voksok többségének a megszerzésére.
Dátum: 2004-10-31 17:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=30449
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:51:51.651460, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Zogby intézet vasárnap közzétett felmérése szerint Kerry és Bush támogatottsága 47-46 százalék. A Rasmussen felmérése szerint a különbség egy százalékon belül van. A Newsweek hírmagazin szombaton viszont 6 százalékpontos vezetést mutatott ki az elnök javára (50-44 százalék) a biztos szavazók körében. Az amerikaiak november 2-án tulajdonképpen elektorokat választanak, az államok küldötteit, s formálisan ők választják meg az elnököt. Az államok népességszámuktól függően eltérő számú elektori szavazattal rendelkeznek. A legtöbb - 55 - Kaliforniának van. Az 538 elektori szavazatból 270 szükséges győzelemhez. Az elnökjelölteknek minden egyes államban külön csatát kell megvívniuk. Az 50 állam közül 48 annak a jelöltnek adja összes elektori voksát, aki az adott államban megszerzi a választók szavazatainak a többségét. (Az 50 államból kettő kivétel, ott vegyes rendszerben döntenek az elektorokról.)
A The Washington Post vasárnapi száma szerint Bush elnök 23 államban nyerésre áll és 227 elektori szavazatra számíthat biztosan. John Kerry 13 államban vezet, amelyeknek összesen 178 elektori szavazata van. Öt további állam, köztük Pennsylvania is inkább az elnök felé hajlik, amelyekkel együtt már 232 elektori szavazatban bizakodhat. Az elnökválasztás hat államban - Florida, Minnesota, Ohio, Wisconsin, Iowa és Új-Mexikó - dőlhet el, ahol összesen 79 elektori szavazat a tét. A kampánynak a célegyenes előtt váratlan csavart adott Oszama bin Ladennek, az Al-Kaida vezérének az amerikaiakhoz intézett, újabb terrortámadásokkal fenyegetődző üzenete. Mindkét fél igyekszik a maga javára fordítani Amerika első számú ellenségének a felbukkanását, miközben egyik sem említi konkréten a videofelvételen pénteken este sugárzott üzenetet. A szakértők nem értenek egyet abban, hogy kinek használ vagy árt jobban az októberi meglepetésnek nevezett fejlemény. A Newsweek felmérése szerint az amerikaiak 56 százaléka a terrorizmus elleni háború kezelésének kérdésében jobban bízik George Bushban, mint a demokrata párti ellenfelében, akit a megkérdezetteknek csak a 37 százaléka tartja alkalmasabbnak erre a feladatra.
Bush elnök beszédeiben a terrorizmus elleni harc fontosságát sulykolja, és erélytelen és tehetetlen politikusak festi le ellenfelét. Dick Cheney alelnök azt hangoztatta, hogy Kerry szenátorként mindig rosszul döntött, de amit szenátorként 20 éven át megtehetett következmények nélkül, az megengedhetetlen az elnöki poszton.
Kerry szenátor fellépésein azt hangoztatja, hogy Bush elnök hagyta megszökni az afganisztáni Tora Bora hegységben körülzárt terrorista vezért, mert a munkát afgán hadurakra bízta, az iraki háborúval pedig elvonta a figyelmet a terrorizmus elleni harcról. A massachusetsi szenátor egy másik alkalommal azonban leszögezte, hogy a terrorizmussal szemben nincsenek demokrata és republikánus pártiak, csak amerikaiak, akiket egyesít az eltökéltség, hogy Oszama bin Ladent kézre kerítik és elpusztítják. A két elnökjelölt vasárnap Ohio és Florida választóit győzködte.
A hatóságok nem emelik az terrorveszéllyel szembeni elővigyázatosság szintjét az ötszínű skálán, amely bevezetése óta a középső citromsárgán áll, és csak időnként szigorítják a következő fokozatot jelentő narancssárgára. Tom Ridge belbiztonsági miniszter közölte, hogy Oszama bin Laden fenyegetése ellenére nincsen konkrét értesülés, amely szerint terroristák a választás napjára támadást terveznének, és ezért mindenki menjen el nyugodtan szavazni.
MTI - fideszfrakcio.hu