Csőd szélén a vállalkozók és az önkormányzatok

A szocialista "jóléti rendszerváltás", a "lendületes kormányzás" egyre több szép példájával találkozhatunk a Gyurcsány-kormány megalakulása óta. Nem vitás, hogy ennek a jóléti rendszerváltásnak a lendülete akár kis- és középvállalkozások, sőt még az önkormányzatok tucatjait is csődbe sodorhatja, csak azért, mert a kormány nem állja a szavát - mondta Nógrádi Zoltán kedden a parlamenti interpellációjában.

Dátum: 2004-11-02 16:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=30474
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:51:59.186490, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

- Nem csak abban nem állja, hogy nem lesz gázáremelés, ingyenes lesz a diákok utazása, sőt még a gyógyszer is, hanem már az elnyert pályázatok fedezetét sem biztosítja, aláírt szerződéseket sem tart be - emlékeztetett a képviselő. Hozzátette: igen nagy ma a bizonytalanság a magyar állam és a pályázati forrásokat elnyerők között létrejött szerződések ügyében. Egyre több hír kerül napvilágra ugyanis arról, hogy a mezőgazdasági beruházási pályázatok győztesei nem jutnak hozzá az elnyert pályázati forrásokhoz. Ezeknek az elmaradásoknak egyáltalán nem kicsi a tétje. Azok a mezőgazdasági termelők ugyanis, akik így próbálnak versenyképesek maradni az Európai Unió piacán, beruházásaikat éppen ezekre a pályázatokra alapozták. Ha nem kapják meg a szükséges forrásokat, akkor magas kamatú banki vagy magánkölcsönökből kell finanszírozniuk a beruházásaikat. Így nem, hogy versenyképesek nem lesznek, de akár csődbe is mehetnek a hatalmas kamatterhek miatt.

- Egy pályázaton nyertes dunántúli gazda még május végén kapott ígéretet arra, hogy az általa előfinanszírozott beruházás támogatási forrásait kilencven napon belül megkapja. Nos, a kilencven nap már régen letelt, a gazda azóta is hiába vár. Kérdéseire egyre csak azt a választ kapja: nincs elég pénz, pedig a pályázatát ez a gazda éppen két éve, 2002 novemberében adta be, a magyar állammal pedig szerződést kötött - mesélte a honatya. Kiemelte: Ez a magyar gazda nem csak, hogy nem versenyképes európai uniós versenytársaival, sőt a szlovák, cseh és lengyel gazdákkal de a hatalmas kamatterhek miatt akár tönkre is mehet. Talán az sem véletlen, hogy a fenti példában jelzett gazda csak név nélkül mert nyilatkozni az egyik napilapnak, de mi vidéki képviselők pontosan tudjuk, hogy nem egyedi ügyről van szó, és a gazdák, de más pályázók is, nem csak bizonytalanságban, de félelemben is élnek, még szerződéses jogaikat sem merik érvényesíteni. Persze nem csak a magyar gazdákat érintő jelenségről van szó, hiszen kis- és középvállalkozások, és önkormányzatok ezrei pályáztak immár más európai uniós forrásokra is, amelyeknél nem csak hogy a kifizetések késnek, de a pályázatok elbírálása is csak nyögvenyelősen halad.

- 2003 január 1-től, 2004 május 1-ig hány pályázatos nyújtottak be uniós előcsatlakozási forrásokra? Ezek. közül hány pályázat nyert? A nyertes pályázatok közül mennyivel kötöttek szerződést, összesen milyen támogatási összegre? Az összes elnyert támogatásból eddig hány forintot fizettek ki? Miért késlekedik a kormány az elnyert támogatások kifizetésével? És végül, meddig bírják még elviselni a fejlesztési támogatások kiutalásának halogatását az európai piaci versenyben helytállni akaró agrár, illetve más kis- és középvállalkozások? - kérdezte a képviselő.

Veres József államtitkár válaszában azt mondta a 65 milliárdból nyolcat már kifizettek a pályázóknak.

Nógrádi Zoltán szerint ez igen kevés a pályázati összeghez képest, mondhatni nem egy dicsőség, így a választ nem fogadta el.

fideszfrakcio.hu