A világ legdrágább kampánya tétje: Bush vagy Kerry?
Az Egyesült Államok történelmének egyik legszorosabb elnökválasztása kezdődött meg bizonytalanság és idegesség közepette, mivel a fej fej melletti verseny miatt fennáll a lehetősége, hogy George Bush elnök és John Kerry szenátor küzdelme eredményhirdetés nélkül a bíróságokon folyatódik.
Dátum: 2004-11-02 19:08:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=30490
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:52:04.115197, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az amerikai választók kedden az elnök személyén kívül megválasztják a 435 tagú képviselőházat és döntenek a 100 tagú szenátus mandátumainak egyharmadáról is. A Republikánus Párt mindkét házban megőrizheti többségét.
A négy időzónát magában foglaló ország keleti partvidékén a szavazóhelyiségek reggel 6 órakor (közép-európai idő szerint 12-kor) nyíltak meg, és máris hosszú sorok alakultak ki, különösen az elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságú államokban. A szavazóhelyiségek államonként, sőt megyénként eltérően, általában este 6-9 óráig tartanak nyitva. Legutoljára Hawaiiban és Alaszkában zárnak közép-európai idő szerint reggel 5 illetve 7 órakor.
Bush elnök Crawfordban adta le voksát a reggeli órákban. Bush Texasból először az ohioi Columbusba utazik, ahol támogatóival találkozik, majd visszatér a washingtoni Fehér Házba. Az elnök a szavazás után a sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy biztos a győzelmében és kifejezte reményét, hogy a választás már az este véget ér. "Bízom a nép ítéletében" - mondta.
Kerry szenátor Bostonban szavaz. Az ország 32 államában a választók már korábban is leadhatták szavazatukat. A korai választás lehetőségével több millióan éltek, Floridában így már közel kétmillió ember szavazott le a választás napja előtt.
Bush elnök és Kerry szenátor lélegzetelállító véghajrával fejezte be választási kampányát, végigrohanva az elnökválasztás kimenetelét meghatározó fontosságú államokat, hogy mozgósítsák szavazótáborukat.
A szakértők a világ legdrágább kampánya után is megjósolhatatlannak tartják, hogy George Bush elnök kap-e újabb négyéves megbízást, vagy demokrata párti kihívója, John Kerry szenátor lesz a Fehér Ház új lakója. Bizonyos viszont, hogy rendkívüli arányú választási részvétel várható. A felmérések szerint akár 117-121 millióan voksolhatnak az idén, míg négy évvel ezelőtt 106 millióan adták le szavazatukat. A választási részvétel a 2000. évi elnökválasztáson 50,7 százalékos volt, most elérheti az 58-60 százalékot. (A mélypont 1996-ban volt 49 százalékkal.) Az elemzések szerint a minél nagyobb arányú választási részvétel a massachusettsi szenátornak kedvez.
Az amerikaiak tulajdonképpen elektorokat választanak, az államok küldötteit, s formálisan ők választják meg az elnököt. Az államok népességszámuktól függően eltérő számú elektori szavazattal rendelkeznek. Az 538 elektori szavazatból 270 szükséges győzelemhez. Az elnökjelölteknek így 51 külön választási csatát kell megvívniuk. Az 50 állam közül 48, valamint a főváros, Washington annak a jelöltnek adja összes elektori voksát, aki az adott államban megszerzi a választók szavazatainak a többségét.(Nebraska és Maine 5 illetve 4 elektoráról vegyes rendszerben döntenek.)
A felmérések fényében már csak 6-8 államban bizonytalan, hogy ki kapja meg a lakossági szavazatok többségét. Az elemzők szerint ezek közül az úgynevezett csatatér-államok közül Florida, Pennsylvania és Ohio a legfontosabb 27, 21 illetve 20 elektori szavazattal és az elnökválasztást feltehetően az a jelölt nyeri meg, aki a három állam közül kettőben szavazattöbbséget szerez.
A választás lebonyolítása az Egyesült Államokban a szövetségi államok hatáskörébe tartozik, így a különféle szavazási módok tarka mozaikja rajzolódik ki az ország térképén: a sokat bírált lyukasztós szavazólapoktól a képernyő érintésével működtetett elektronikus szavazógépekig.
A választáson nemzetközi megfigyelők is jelen vannak, részvételük azonban inkább jelképes. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mintegy 90 megfigyelővel képviselteti magát az úgynevezett csatatér-államokban.
A szoros verseny miatt a 2000. évi floridai káosz megismétlődésétől tartanak az elemzők. A két elnökjelölt kampánycsapata ügyvédek ezreit fogadta fel minden eshetőségre felkészülve, sőt repülőgépeket is béreltek számukra, hogy gyorsan ott teremhessenek, ahol szükség lenne rájuk. Jogi perpatvarra ott lehet számítani, ha valamelyik államban túl szoros lesz az eredmény. A választásokkal egybekötve sok államban tartanak népszavazást a legkülönfélébb témákban. Kalifornia állam például 3 milliárd dollárt fordít őssejt-kutatásra, amennyiben a választók jóváhagyják. Coloradóban arról rendeznek referendumot, hogy marad-e a többségi elv, vagy arányos választással osszák el az állam elektorait. Az utóbbi, ha megszavazzák, a mostani elnökválasztásra is érvényes. Tizenegy államban arról is döntenek, hogy az állam alkotmányában rögzítsék-e az egyneműek házasságának a tilalmát, pontosabban a házasság férfi és nő frigyeként való meghatározását.
Az amerikai elektronikus sajtó munkatársai rendkívüli óvatossággal fognak eljárni az eredmények ismertetésében, mivel 4 évvel ezelőtt megégették magukat, amikor Al Gore demokrata párti jelöltet hirdették ki győztesnek Floridában, amit aztán néhány órával később vissza kellett vonniuk.
MTI - fideszfrakcio.hu