A helsinki bizottság szerint Szerbiának nincs aktív kisebbségi politikája

A szerbiai helsinki bizottság szerint a kisebbségi jogok terén Szerbiában a rendszerváltás, 2000. október 5-e után tapasztalható volt némi előrehaladás, az utóbbi öt évben azonban érezhetően nincs aktív kisebbségi politika, és az állam nem törődik a kisebbségekkel.

Dátum: 2004-11-03 10:08:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=30509
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:52:10.099781, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Magyar Szó című újvidéki napilap idézi szerdán a helsinki bizottság jelentését a kisebbségi közösségek helyzetéről, amely szerint a szerbiai kormány eleinte figyelmen kívül hagyta a nemzetek közötti incidenseket Vajdaságban, és a probléma nemzetköziesítése után kiderült, hogy Szerbiában nincs aktív kisebbségi politikája.

A helsinki bizottság értékelése szerint a kormánynak szembesülnie kellett volna ezzel a problémával, ehelyett azonban úgy döntött, csökkenti jelentőségét, és úgy kezeli, mint különálló, elszigetelt eseteket. Ezzel a lényegében arra törekedett, hogy igazolja és normalizálja a nacionalizmust mint uralkodó ideológiát a társadalomban.

A százoldalas jelentés elkészítése során öt kisebbségi közösséget - a magyart, a bosnyákot, a horvátot, a cigányt és a oláhot - vettek szemügyre. A helsinki bizottság tanulmánya tavaly októbertől ez év októberig terjedő időszakra vonatkozik.

A bizottság szerint az etnikumok közötti incidensek kihatnak a társadalom radikalizálódására, növelik a szélsőséges nacionalista pártok népszerűségét. A testület szakértői szerint kisebbségek helyzetén jelentősen javítana, ha az állam aláírná a regionális és kisebbségi nyelvekről szóló európai alapokmányt, továbbá elfogadnák a választási törvényt, a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvényt, a diszkriminációellenes törvényt, és megtörténne az ország konszenzuson alapuló decentralizálása, amit konszenzus előzne meg.

MTI - fideszfrakcio.hu