Új kiadvány Bibó István válogatott tanulmányaiból
Bibó István Válogatott tanulmányok című kötetében a politikus, jogtudós legjelentősebb, társadalomtörténettel, szociológiával és társaslélektannal kapcsolatos munkáit adta közre a Corvina Kiadó; a könyvet szerdán mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.
Dátum: 2004-11-03 19:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=30548
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:52:22.393819, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Társadalomtörténet - Szociológia - Társaslélektan alcímű kiadvány több mint ötszáz oldalon, öt fejezetben közli Bibó István értekezéseit. A tanulmányokat Huszár István akadémikus válogatta. A szociológus Bibó István életpályáját is bemutató utószót írt a kötethez, amely Balog Ivánnak az egyes fejezetekhez kapcsolódó jegyzeteivel egészül ki.
A legkorábbi értekezés 1940-ből származik, Erdei Ferenc munkásságával foglalkozik, míg a legkésőbbi 1979-ből, amelyben Bibó István Németh László kelet-európai koncepciójáról elmélkedik.
A kötetben helyet kaptak a magyarságtudománnyal kapcsolatos cikkek, az 1956-os eseményekre reflektáló elemzések, vagy az európai társadalomfejlődéssel foglalkozó főbb tanulmányok is - olvasható a könyv ismertetőjében.
Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke köszöntő beszédében azt mondta: Bibó István személye nemcsak mint tudós, hanem mint politikus, mint erkölcsileg feddhetetlen ember példaértékű mindannyiunk számára.
A politikai közélet szereplői "talán a jövőben is tanulni fognak abból, amit Bibó István egész életútja és pályája mindannyiunk számára mutat" - jegyezte meg.
Romsics Ignác történész azt mondta: "Bibó csillaga - egészen nyilvánvaló mindazok számára, akik a magyar közéletben mozognak - nem ragyog".
Göncz Árpád volt köztársasági elnök, akit 1958-ban, az úgynevezett Bibó-féle íróper másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, visszaemlékezett a politikussal együtt töltött időre. A volt államfő azt mondta: Bibó István gondolkodásmódjában nem sikerült támadási felületet találni. "Én mindig a teljességét éreztem a bibói magatartásnak és bibói gondolkodásmódnak" - tette hozzá.
Bibó István (1911-1979) Nagy Imre kormányának államminisztereként tevékenykedett. 1956-ban tiltakozott az orosz csapatok bejövetele, a megszállás ellen. A következő évben letartóztatták, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Amnesztiával szabadult 1963-ban, majd nyugdíjazásáig könyvtárosként dolgozott. 1979-es temetése ezrek részvételével tüntetés volt a Kádár-rendszer ellen.
MTI - fideszfrakcio.hu