A bizonytalanság költségvetése

A 2005-ös költségvetés a bizonytalanság, az aránytalanság és az igazságtalanság költségvetése, amely súlyosan veszélyezteti a kulturális, oktatási, tudományos intézmények működését is - hangzott el a Fidesz Kulturális Tagozatának pénteki sajtótájékoztatóján.

Dátum: 2004-11-05 14:48:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=30610
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:52:41.839020, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Pálinkás József a tagozat vezetője emlékeztetett Hiller István népszavazási ügyben tett kijelentésére, melyben a magyar kultuszminiszterekhez méltatlanul arra biztatta Magyarország polgárait, hogy a december 5-én megtartandó népszavazáson szavazzanak nemmel a kettős állampolgárság ügyében. Mint mondta, az MSZP korábban úgy nyilatkozott, hogy támogatja a kettős állampolgárságot. A Szövetség Kulturális Tagozatának elnöke tiltakozását fejezte ki amiatt is, hogy Siklósi Beatrixot el akarják távolítani a Magyar Televízióból. "A Gyurcsány-Hiller páros megkezdte a médiában a vélemény-diktatúra kiépítését" - tette hozzá.

Veszélyben a magyar sport, a kultúra és az oktatás

A politikus szót ejtett a jövő évi költségvetésről is, amelyet a "bizonytalanság költségvetése" jelzővel illetett, ugyanis az intézményeknek fogalmuk sincs arról, hogy a jövő évi működésüket a jelenlegi tervezet szerint hogyan tudják finanszírozni. Példaként említette, hogy a teljes magyar felsőoktatásban 306 millió forint áll rendelkezésre kutatási célokra, amely nevetséges összeg a gazdasági miniszter 1998-as évi keresetének tükrében. Pálinkás József utalt a 2002-es kormányprogramra, amelyben a szocialisták azt ígérték, hogy 2006-ra a magyar tudomány kutatás-fejlesztési költségvetése eléri a nemzeti össztermék 2 %-át, ezzel szemben ez az arány 2004-ben mindössze 0,9%. Pálinkás József furcsállotta, hogy a költségvetésben jelentősen csökkentették a művészeti intézmények támogatását, miközben a miniszter saját belátása szerint osztogatható összegek növekedtek. A tagozati elnök a sport finanszírozásával kapcsolatban egy meghökkentő adattal szolgált: az iskolai és diáksportra fordítható összeg jövőre 245 millió forint lesz, vagyis 1,6 millió fővel számolva 150 Ft jut évente egy diákra.

A költségvetési törvényben szakmai kérdéseket szabályoznak

Hoffmann Rózsa elmondta: helytelen gyakorlatnak tartja, hogy a kormány a költségvetési törvényben szakmai kérdéseket kíván újraszabályozni. Példaként említette az érettségi, alapműveltségi, művészeti vizsga kérdéseit, a hétvégi házi feladatok és a testnevelés osztályozásának tilalmát. Mint mondta, ezeket a módosításokat vissza kell vonni, és meg kell kezdeni a szakmai egyeztetéseket. A tagozat neveléstudományi szekciójának vezetője a kisiskolák hátrányos helyzetéről is beszélt. Elmondta, a törvényjavaslat hátrányosan megkülönbözteti a kisiskolákat, ugyanis kiegészítő hozzájárulást csak azok az intézmények kapnak, amelyekben az osztályok átlaglétszáma eléri a törvényben meghatározott átlaglétszám 50 %-át. A tervezet az egyházi és alapítványi iskolákat is nagyon hátrányosan érinti. Aláhúzta, ebben a kérdésben az oktatási miniszter valótlanságokat, súlyos, megtévesztő csúsztatásokat tartalmazó nyilatkozataival félrevezeti a közvéleményt. A valóságban ugyanis kevesebb támogatást kapnak az egyházi iskolákba járó diákok az önkormányzati intézményben tanuló társaiknál, nem pedig többet, ahogy a miniszter állítja. Hoffmann Rózsa a magyar művészoktatás anyagi ellehetetlenítése ellen is tiltakozott. Hangsúlyozta, hogy a normatíva 10 ezer forintos csökkentésével és a tandíjak 200-250 %-os megemelésével tönkreteszik a nagy hagyományokkal rendelkező alapfokú művészoktatási intézményeket.

A juttatások a szinten tartáshoz sem elegendőek

Loványi Róbert sajnálatosnak nevezte, hogy a 2002-es kormányváltás egyik legnagyobb vesztese a magyar sport és testnevelés. Idézett az MSZP sportbizottsága által 2002-ben elkészített anyagból, amelyben azt írták, hogy 2004-re a költségvetés 1 %-a illesse a sportot. "A számokból is látható, hogy ez az összeg a tervezett költségvetésben nem éri el az 1 %-ot, ez a magyar sport és testnevelés szinten tartásához sem elegendő" - tette hozzá. A Sportszekció vezetője kiemelte, hogy a testnevelés osztályozásának tervezett megszüntetése az iskolai testnevelés és a diáksport leértékelését jelenti, ellentétes a diákok, a szülők, a társadalom iskolával szemben elvárt igényeivel. "A jelenlegi állás szerint az utolsó sportminiszter, Gyurcsány Ferenc megsértette a sporttörvényt, ugyanis a Nemzeti Sporttanácsnak kell javaslatot tenni a következő évi költségvetés sportra juttatandó összeg mértékére. A sporttanács a mai napig nem ült össze, és nem tett javaslatot" - közölte.

Kép és szöveg: T.Z. - Szövetség Webszerkesztőség

fideszfrakcio.hu