Európai szolidaritás
Az európai szolidaritás erősítése, az EU-hoz frissen csatlakozott országok felzárkóztatásának elősegítése mellett érvelt vasárnap Bécsben Szájer József, az Európai Néppárt Európai Demokraták csoportjának alelnöke. A politikus azon a nemzetközi tanácskozáson fejtette ki álláspontját, amelyre közel száz kelet- és nyugat-európai politikust, üzletembert, újságírót hívtak meg a bécsi társadalomkutató intézet és az osztrák iparkamara szervezésében.
Dátum: 2004-11-07 15:26:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=30668
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:53:00.003135, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Szájer József az MTI-nek elmondta, az európai szolidaritásról rendezett konferencia témája Magyarország szempontjából különösen azért fontos, mert a szolidaritás koncepciója arról szól, hogy az új tagországok milyen módon tudnak felzárkózni az Európai Unió átlagához, mekkora az az időtáv, amelyen keresztül a magyar állampolgárok is a mindennapi életükben érezni fogják azt, hogy hasonlóan élnek, mint Európa nyugati felén. Felszólalásában Szájer József az európai szolidaritás erősítése mellett foglalt állást. - Ennek az az alapja, hogy közös a kultúránk, és az EU kibővülésével a kulturális Európa és az intézményesült Európa közötti különbségek lényegében eltűntek. Európa ma már joggal állíthatja magáról, hogy közös európai kulturális örökséggel is rendelkezik - állapította meg. Hozzászólásából kiemelte: az európai közösségi érzést is meg kell erősíteni ahhoz, hogy Magyarország és az EU-hoz újonnan csatlakozott más országok minél több forráshoz jussanak a felzárkóztatásukhoz, s itt olyan közös elemekről van szó, amelyek összekötik az európai országokat. Ennek alátámasztására kiemelte, hogy ezek közé sorolja a család, a civil és helyi közösségek, valamint a nemzet fogalmát és a vallásnak, a közös európai kereszténységnek a fogalmát is. - Ezek azok az abroncsok, amelyek az európai szolidaritást fenntarthatják, és rávehetik a gazdagabb országok állampolgárait arra, hogy áldozzanak annak érdekében, hogy Európa biztonságosabb, fejlettebb térség legyen, és a mi országaink pedig felemelkedhessenek arra szintre, amely Európára jellemző. Kifejtette, hogy a bővítési folyamat még nem zárult le 2004. május 1-jével, amely jogi lépés volt, a bővítés tulajdonképp csak most kezdődik. Bírálta, hogy Nyugat-Európában nagyon sokan a volt 15-ök térségében még mindig úgy gondolkodnak az EU-ról, mint korábban, mintha semmi nem történt volna azon túl, hogy "egy kicsit kelet felé tágultak " az unió határai. - A bővítési folyamat még befejezendő, konszolidálandó, tehát megerősítendő folyamat, vagyis valódi felzárkóztatásra, az életminőséget illető valódi változásra, valódi gazdasági felzárkózásra van szükség, és erre az EU-nak külön forrásokat kell biztosítania - szögezte le. Szájer József kifejtette, ezért nagyon fontos, hogy az EU-n belüli szolidaritás - amelynek eszköze a kohéziós politika - minél nagyobb mértékben megmaradjon. - Maga a bővítés a következő 10-15 év feladata, amíg például mi, magyarok is az életminőséget illetően, az életszínvonalunkban fel tudunk zárkózni az európai átlaghoz - jelentette ki.
MTI - fideszfrakcio.hu