Kormányzati diszkrimináció az egyházi intézményekkel szemben

Nemzetközi szerződéseket és a magyar törvényeket is sérti a beterjesztett költségvetési törvény, amely az egyházi iskolákba járó gyerekeket 2005. január 1-jével kizárja egyes normatív támogatások köréből és még a kiegészítő támogatásokat is megvonja tőlük - hangzott el Harrach Péter és Semjén Zsolt csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Dátum: 2004-11-11 18:23:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=30879
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:55:04.889704, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A beterjesztett költségvetés számos ponton sérti mind a jogbiztonság, mind az esélyegyenlőség elvét. A jogbiztonság ott sérül, hogy a kormány a kisebb létszámú önkormányzati iskolák diákjainak normatív támogatását tanév közben, január elsejétől csökkenti - szögezte le Semjén Zsolt a KDNP, és Harrach Péter az MKDSZ elnöke

Példátlan diszkrimináció

A kereszténydemokrata politikusok elmondták, hogy az esélyegyenlőség elvét sérti meg a kormányzata azzal, hogy az egyházi oktatási intézmények diákjait 2005-től egyszerűen kizárja egyes normatív támogatások köréből, valamint megvonja tőlük az egyházi kiegészítő támogatást is. Az egyházi általános iskola és óvoda akkor sem kapja meg a kiegészítő támogatást, ha a gyermeklétszáma egyébként megfelel a törvényben előírtaknak. Hangsúlyozták, hogy a helyzetet tovább súlyosbítja az, hogy még a bejárási támogatást is megvonják azoktól a gyerekektől, akik nem a saját lakóhelyükön, hanem egy másik településen járnak egyházi iskolába. Ezzel egy gimnazista 9800 Ft, egy általános iskolai tanuló pedig 25000 forint alanyi jogon járó támogatástól esik el.

Az egyházi kiegészítő támogatás nem könyöradomány

A kormányzat elképzeléseit összegezve a politikusok kifejtették, hogy egy egyházi oktatási intézménybe járó gyerek iskolatípustól függően 43-69 ezer forinttal kevesebb normatív támogatást kap, mint az állami iskolába járó, továbbá törvénysértő módon csak csökkentett egyházi kiegészítő támogatást kaphat, amiből az ingyenes tankönyvellátást, a napközbeni étkeztetés és a kollégiumi szállását lehetne biztosítani. Ha a törvényt megszavazzák az egyházi iskolák együttesen 20%-kal kevesebb támogatást kapnak, mint az egyébként szintén alulfinanszírozott önkormányzati iskolák. Mint ismeretes, a költségvetési törvényben tervezett normatíva az oktatási kiadások mindössze 55-60%-át fedezi, a fennmaradó 40-45%-ot az önkormányzatoknak kell állniuk a bevételeikből. Mivel az egyházi iskolákba is adófizető polgárok gyermekei járnak, ezért az egyházi kiegészítő támogatás nem valami könyöradomány, hanem a nekik járó jogos rész az állami költségvetésből. Hatályos törvények, alkotmánybírósági határozatok, és a Vatikáni Megállapodás szerint az egyházi kiegészítő támogatás biztosítja, hogy az egyházi iskolát választó szülő gyermeke ne kerüljön hátrányos helyzetbe az önkormányzati iskolába járó gyermekkel szemben.

Másodrendű állampolgárok?

A politikusok kiemelték, hogy az egyházi oktatási intézmények diszkriminációja azért is elfogadhatatlan, mert ezek az iskolák egyáltalán nem elitképzést folytatnak. Lakótelepeken és kistelepüléseken is működnek egyházi iskolák, az idejáró gyerekek jelentős része nagycsaládból származik vagy hátrányos szociális körülmények között él. Míg az önkormányzati intézményekben tanulók 18,5%-a szorul rá a kedvezményes étkeztetésre és az iskolai tankönyvtámogatásra, addig az egyházi intézményekben ez az arány 44%. Az egyházi iskolák diákjai mellett az egyházi oktatási, szociális és egészségügyi intézmények alkalmazottai is másodrendű állampolgárrá válnak az új költségvetési törvénytervezet eredményeképpen. A jövőben hiába látnak el közfeladatot, számukra nem lesz kötelező a közalkalmazotti bérezés biztosítása, és ennek megfelelően sem az eseti, sem a tartós béremelés fedezetét nem kapják meg a költségvetésből. Ennek első jele volt, hogy már idén sem kapták meg az egyházi intézmények dolgozói az állami, önkormányzati intézményeknek juttatott 1%-os kereset-kiegészítést. Amikor a balliberális kormányzat ellehetetleníti az egyházi intézményeket a támogatások és az egyéb törvényben előírt juttatások megvonásával, akkor nem tesz mást, mint hogy korlátozza az állampolgárok szabad intézményválasztási lehetőségét és az egyenlő bánásmódhoz való alkotmányos jogát - jelentette ki Semjén Zsolt.

Kép és szöveg: - sp - Szövetség Webszerkesztőség

fideszfrakcio.hu