Munkanélküli tömeg - kormánytakarásban
Nem festenek biztató képet a magyar foglalkoztatási helyzetről a KSH csütörtökön napvilágot látott adatai. A trend hónapok óta tart, ennek ellenére biztosra vehető, hogy a kormány optimizmusa kikezdhetetlen.
Dátum: 2004-11-25 12:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=31446
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:58:00.024713, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A foglalkoztatottak száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint - az augusztus-október időszakban - 3,915 millióra ugrott, mintegy nyolcezer fővel meghaladta július-szeptemberi időszakban mért számokat. Ennek ellenére a foglalkoztatás szintje 58 ezer fővel apadt a korábbi év hasonló időszakában mérthez képest. Így 2004 első tíz hónapjában 3,9 millió embert volt jelen a munkaerőpiacon, egy részük munkanélküliként - ez stagnálást jelent.
A munkanélküliek száma is több mint 18 ezerrel, 255 ezerre nőtt az egy évvel korábbiakhoz képest. Arányuk július óta változatlan, és fél százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi állapotot, azaz 6,1 százalékon áll. Ugyanakkor kedvező tendencia lehet, hogy az elmúlt három hónapban mindössze ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma. Cégek egész régiókban küzdenek munkaerőhiánnyal, míg máshol komoly szociális problémát jelent a munkanélküliség.
Alaptalan bizakodás Buránytól Csizmárig
A KSH adataival szemben a munkaügyi tárcát szétveti az optimizmus. Burány Sándor, a munkaügyi tárca korábbi vezetője szeptemberben még azt mondta, hogy 2004 első nyolc hónapjában 14 ezer fővel több foglalkoztatott jelent meg a versenyszférában. A volt miniszter azonban titkolta, hogy 2003 hasonló időszakához viszonyítva csökkent a foglalkoztatottság.
Csizmár Gábor, a jelenlegi miniszter egy minapi konferencián meg is fejelte elődjét, mondván, jövőre 88 millió forint fordítható muunkaerő-piaci és -képzési programra. Ez pedig 30-50 ezerrel növeli a magyarországi foglalkoztatottak létszámát.
Ezzel szemben az Európai Unió már korábban célul tűzte ki maga elé, hogy 2010-re az átlagos aktivitási ráta a teljes közösségben elérje a 70 százalékot, szemben a 2003-as 63 és a 2005-ös 67 százalékkal. Ezt figyelembe véve a magyar foglalkoztatási számok siralmas képet mutatnak.
Siralmas magyar adatok
Az optimista minisztériumi és a kevésbé optimista KSH-számoknál is rosszabb azonban a helyzet. A számok és a valóságban tapasztalt tények közti ellentmondást az "aktivitási ráta" kifejezés takarja. Ma Magyarországon nagyon alacsony az aktivitási ráta, vagyis azoknak az aránya, akik munkaképes korúak és munkát vállalnak, vagy munkanélküliként vannak jelen a piacon. Mindössze 54 százalék. A fennmaradók több mint negyven százalék egy része látható a statisztikákban, mint például a gyesen lévők, de nagy részük egyszerűen kikerült az állami statisztikák látószögéből.
Ezen a helyzeten kíván javítani a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv. E szerint Magyarországon az aktivitási rátának 2006-ra el kell érnie az 59 százalékot, majd 2010-re a 63 százalékot. Ezt a foglalkoztatás szintjének évi mintegy 0,8 százalékos növekedésével érhető el úgy, hogy a munkanélküliek száma, és nem az aránya stabil marad.
A gond ezzel csak az, hogy a kormány vajmi keveset tud tenni, mivel a munkahelyek kevesebb, mint ötöde áll az irányítása alatt, és ezt a számot is csökkenteni akarja. Kérdés az is, hogy mi érhető el a szűkös állami támogatási lehetőségekkel akkor, amikor a vállalatok költséghatékonysági és termelékenységi okokra hivatkozva mind több betanított munkaerőtől vállnak meg, a vállalkozói szervezetek és a külföldi cégek pedig a szakmunkások és a szakmunkásképzés hiányára panaszkodnak.
fn.hu - fideszfrakcio.hu