Magyarország 2010-től lehet az EU elnöke
Magyarország valószínűleg 2010 januárjától másfél évig lehet először résztvevője az Európai Unió soros elnökségét adó hármas csoportnak - tudta meg az MTI elnökségi forrásból csütörtökön este.
Dátum: 2004-11-25 20:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=31473
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:58:08.645439, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az EU jelenlegi holland elnöksége a közelmúltban folytatott egyeztetést a tagállamok között a kérdésben, és a távirati iroda értesülései szerint nem hivatalosan már megállapodás született a 2006 utáni sorrendről. A végső szót az EU-tagországok külügyminisztereiből álló, úgynevezett általános ügyek tanácsa mondja majd ki, várhatóan még idén.
Az új uniós alkotmány értelmében változik a jelenlegi - félévente egyországos elnökséget jelentő - rendszer. Ha az alapszerződést a tagállamokban megerősítik, már 2007-től életbe léphet az a rend, hogy egyszerre három ország és másfél évre tölti be az elnöki pozíciót. 2006 végén zárul be ugyanis a kör a korábbi 15 EU-tagország között a soros elnökségek terén.
Ha az előzetes megállapodás véglegesnek bizonyul, az új tagországok közül várhatóan először Szlovénia lesz az EU elnöke, 2007-től Németországgal és Portugáliával. Magyarország Belgiummal és Spanyolországgal 2010 elejétől 2011 június végéig lenne részese az elnöki trojkának, és annak vezetését az utolsó félévben, tehát 2011 első felében töltené be.
Az EU jelenlegi elnöksége azért igyekszik minél hamarabb dönteni ebben a kérdésben, mert az elnökségre való felkészülés hosszú időt vesz igénybe, és az érintett államoknak időben tudniuk kell, mikor kerül rájuk a sor. Ennek elhatározásában tehát az EU nem várhatja meg, míg minden tagországban megerősítik az alkotmányt.
A soros elnökség jelenleg az EU legfontosabb intézményi egysége. Az EU-ban - a nemzeti kormányzatoktól eltérően - ugyanis különválik a döntéshozás és a végrehajtás feladatköre. Míg a végrehajtás szinte kizárólag a központi testületben, a "kormányként" is emlegetett Európai Bizottságban történik, a döntéshozatal a tagországok képviselőiből álló miniszteri tanácsok - mindenekelőtt a külügyminiszteri tanács - feladata. Az egyes tanácsokban viszont kis túlzással az történik, amit az elnökséget adó ország kíván - a soros elnöknek tehát jelentős a befolyása és ennél fogva a felelőssége is.
Kezdetben a létezésének negyvenötödik évében járó Európai Unió elnökségét ábécé sorrendben adták az egyes országok, csak arra ügyeltek, hogy minden állam egyszer januártól júniusig, legközelebb viszont júliustól decemberig legyen elnök. 1993 decemberétől azonban - amikor már eldőlt a skandináv államok és Ausztria belépése - a külügyminiszteri tanács változtatott ezen a rendszeren, mert úgy ítélte meg, szükség van arra, hogy legalább minden harmadik félévben nagy vagy rutinos EU-tagország lássa el az elnöki teendőket.
A három félévnek az volt a magyarázata, hogy az unió működésében fontos szerepet tölt be az úgynevezett "trojka" is, az előző, az adott és a következő félévi elnökséget adó tagországok hármas csoportja. A trojka intézményét éppen a döntéshozatal folyamatosságának megőrzése érdekében hozták létre. Működésénél továbbá szempont az is, hogy így nemzetközi egyeztetéseken az EU nagyobb súlyt képviselhet, mint egyetlen tagállam.
A rendszert az EU nemrégiben aláírt, de még ratifikálás előtt álló alkotmányos szerződése úgy alakítja át, hogy közben megőrzi előnyös elemeit, mindenekelőtt a trojkarendszert. Eszerint az állam- és kormányfőkből, valamint az Európai Bizottság elnökéből álló Európai Tanács élére minősített többséggel, egyszer megújítható két és fél éves időszakra állandó elnököt választanak majd, akinek azonban nem lesznek végrehajtói és döntéshozatali jogkörei; fő feladata a tanács munkájának az előkészítése és megszervezése, illetve folyamatosságának biztosítása. A döntéshozó munkát továbbra is az új szerkezetű soros elnökség irányítja.
MTI - fideszfrakcio.hu