Európai köztársaságot építenek? Az EU nem mond nemet a kettős állampolgárságra

Az Európai Unió nem érintett abban, hogy tagországai kinek adják meg az állampolgárságot akár egy másik tagországban, akár azon kívül, ez a tagállamok kizárólagos illetékessége - jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Ewa Klamt, az Európai Parlament néppárti csoportjának vezető képviselője a szabadságjogok, valamint a bel- és igazságügyi kérdések területén.

Dátum: 2004-12-02 15:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=31744
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:00:37.429058, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A német EP-képviselő azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Schmitt Pál és Szájer József, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség EP-delegációjának vezetői hívtak össze annak érdekében, hogy - mint fogalmaztak - egyértelművé tegyék: minden alapot nélkülöznek azok a feltételezések, amelyek szerint az EU-nak bármiféle kompetenciája lenne az állampolgárság megadásával kapcsolatban. Ez olyan terület, amelynek nemzeti kezeléséről sem Magyarország, sem más uniós tagállam nem mondott le, emellett olyan kérdésről van szó, amely nem része az unió működését szabályozó jogszabályrendszernek és szerződéseknek - hangoztatta Szájer József.

"Azt gondolom, azok, akik ebben az esetben valamifajta európai uniós vagy külföldi nyomásra hivatkoznak, egy belpolitikai vitában szeretnének külföldi szövetségeseket találni maguknak. De mivel ilyenek nem léteznek, ilyesfajta nyomás Magyarországra nem nehezedik, ez minden alapot nélkülöz" - mondta az Európai Néppárt EP-frakciójának magyar alelnöke.

Az MTI-nek arra a kérdésére, kik riogatnak uniós nyomásgyakorlással, Szájer József elmondta: "Például néhány európai parlamenti képviselőt hallottam nyilatkozni az elmúlt időszakban, akik egyebek között azt mondták, hogy az EU tízmillió magyart vett föl, és mit fognak szólni, ha egyszer csak 13 millióan vagyunk." Hozzátette: emellett az egyik szomszédos országnak a miniszterelnöke, egy másik szomszédos országnak pedig a szóvivője nyilatkozta azt, hogy az EU-hoz fordulnak panasszal ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Schmitt Pál elmondta: elsősorban Romániából érkeznek olyan feltételezések, hogy a kettős állampolgárságra kimondott igen esetében az ott élő magyaroknak elveszne a román állampolgárságuk. Más vélemények szerint az EU nem fogad el olyan megoldást, hogy kettős állampolgárságot biztosítsanak az unión kívüli országokban élő magyaroknak.

Kifejtették: a témában folytatott konzultációik arról győzték meg a magyar delegációt, hogy az EU semmilyen intézménye semmilyen akadályt nem gördít az elé, hogy más országokban élők olyan állampolgársági dokumentumot kapjanak, amely őket az EU-ban ugyanolyan jogokra jogosítja fel, mint minden más állampolgárt. Azt is megemlítették: az állampolgárság nem különböztet meg senkit senkitől, míg például a státustörvény e területen ütközött bizonyos szabályokkal.

Ewa Klamt megemlítette:

Németország is adott kettős állampolgárságot Lengyelországban élő németeknek

még Lengyelország tagjelöltté válása előtt, és lépését nem követte tömeges áttelepülés. A német képviselő emellett tipikusnak nevezte az EU-tagállamokat illetően azt, hogy amikor valamely tagországban egy ügy kezelése problémássá válik, a helyi politikusok Brüsszelre mutogatnak, és azt mondják: ezt vagy azt az EU miatt nem tehetik meg.

MTI - fideszfrakcio.hu