Mádl Ferenc Brüsszelben Európa jövőjéről tartott előadást
Az európai kontinens egy új történelmi fejezethez érkezett: a végbement EU-bővítés és számos, most körvonalazódó kihívás Európa új struktúrájának megteremtését igényli - egyebek között erről beszélt Mádl Ferenc köztársasági elnök csütörtök este Brüsszelben, ahol a Madariaga Európai Alapítvány felkérésére tartott előadást a belga tudományos akadémián "Quo Vadis Europa" címmel. Ez az előadás volt Mádl Ferenc egynapos brüsszeli magánlátogatásának záróeseménye.
Dátum: 2004-12-02 20:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=31761
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:00:43.434896, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A magyar köztársasági elnök - akit Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök, az alapítvány alelnöke meggyőződéses európaiként, Magyarország EU-csatlakozásának egyik úttörőjeként méltatott üdvözlő beszédében - felszólalásában visszaidézte, hogy hány helyen fonódott össze Magyarország és Európa története. Szólt a törökök elleni küzdelemről, de sok más példa mellett szóba hozta 1956-ot is, amikor Magyarország Európáért is küzdött. Rámutatott: az elmúlt 15 évben Magyarország és a többi új demokrácia hatalmas erőfeszítések és áldozatok árán képes volt modern, működő demokráciát, piacgazdaságot kiépíteni és létrehozni a jogállamiságot.
Ez azonban ma már történelem - hangoztatta, s az előadás címére, a "Quo Vadis Europa"-ra válaszolva a magyar köztársasági elnök azt is felvázolta, melyek a főbb elemei ennek az általa is említett új európai struktúrának, melynek kezdőlépése az európai alkotmány kidolgozása volt. Ide tartozik a "tágabb Európa" fogalmának kidolgozása, azaz hogy az Európai Uniónak folytatnia kell a bővítést, s jó kapcsolatokat kell kialakítania a szervezetből kimaradó államokkal. A közös európai kül- és biztonságpolitika kifejlesztése, amely azonban nem kérdőjelezheti meg az Egyesült Államok szerepét az euroatlanti együttműködésben. Az a lehetőség, hogy azok a tagállamok, amelyek valamilyen területen szorosabb együttműködésre törekednek, ezt megtehessék. S Mádl szerint nagyon fontos elem ezen új struktúrában a szolidaritás: szolidaritás az EU-tagállamok között, hogy az újonnan belépettek felzárkózhassanak, de az egyes országokon belül is van bőven tennivaló e téren, például a szegényebb rétegek segítésében.
Végül a magyar köztársasági elnök - jogászprofesszorként - részletesen szólt beszédében még egy újdonságról, arról, hogy az Európai Unióban immár kötelező erejűvé vált az emberi viselkedés alapvető értékeit, normáit, elveit tartalmazó dokumentum, az Európai Alapjogok Chartája.
Mádl Ferenc meghívóját, a Madariaga Európai Alapítványt 1998-ban hozták létre az EU-ismereteket oktató legtekintélyesebb európai posztgraduális intézmény, a College of Europe egykori diákjai. Célja, hogy - felhasználva az itt végzettek tudását, nyitott szellemét, nyelvi felkészültségét - előmozdítsa a közös ideál, az európai egység megteremtését. Az alapítvány a College of Europe létrehozójának, az európai integráció egyik megálmodójának, Salvador de Madariaga spanyol politikusnak a nevét viseli, s minden évben meghív egy neves személyiséget a politika, a kultúra, vagy a tudomány világából, hogy fejtse ki véleményét valamilyen európai témában.
MTI - fideszfrakcio.hu