A XIII. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor csütörtöki napja

Csütörtökön is zajlott az élet Tusványoson.

Dátum: 2002-07-26 14:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2940
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:38:17.558276, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Polgári értékek - értékelvű politika címmel zajlott a délelőtti előadás a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem negyedik napján, július 25-én délelőtt. Schöpflin György politológus, londoni egyetemi tanár moderátorként felvezetésében a hagyományos polgári értékek közül az önkorlátozást és a másság tiszteletét emelte ki, és idézte Max Webert is, aki szerint a jó politikus jellemzői a felelősség, a mértéktartás és az elkötelezettség, melyek nélkül nem érvényesülnek a polgári értékek. Az értékek éltetőjének a bizalmat nevezte, azt pedig szerinte a közös normák táplálják. Mint mondta, a nemzeti értékeket nem lehet kiiktatni a polgári értékek közül.

Dinu Zamfirescu, a Nemzeti Liberális Párt politikusa, a Horia Rusu Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy Romániában a civil társadalom ellentétbe került a politikai társadalommal. Minden szabad társadalom a civil szféra értékein alapszik, s ha ezt a politikai hatalom nem veszi figyelembe, normális körülmények között mennie kell - hangzott el. Zamfirescu szerint a ma Romániájában a legtöbb egyén ma is "asszisztált" - arra vár, hogy az az állam oldja meg a problémáit, amelyik egyre távolabb kerül tőle. Ezt a mentalitást kell felszámolni - mondta -, a folyamatot ugyanakkor nehéznek nevezte, mert a jelenlegi rendszer szerinte részben a Nyugat-Európából importált szociáldemokráciát is hasznosítja, de alapvetően a nacionálkommunizmus alapjain áll. Mint mondta, az amúgy fiktív szociális szolidaritás ürügyén elorozzák az egyén felelősségét, s ilyen alapon jöhetnek Milosevicsek, Vadim Tudorok és Funarok, illetve így kerülhetnek hatalomra olyanok, akik korábban kiszolgálták a kommunista rendszert. Konklúziója szerint Romániában először az egyénnek, a társadalomnak saját magával kell megharcolnia.

Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, RMDSZ-es parlamenti képviselő előadása bevezetőjében a 18-19. századi emancipációs mozgalmak következtében létrejött modern nemzetet, majd a nemzetállamot és az államnemzetet említve szólt arról, hogy a folyamat Közép- és Kelet-Európában bonyolultabb volt, mert a nemzeti emancipáció is rátevődött, így az értékrend kialakulása is nehezebben zajlott. A régió sajátossága, miszerint államok és nemzetek határai nem estek és nem esnek egybe, tovább komplikálta a helyzetet, és egyben kihívást is jelentett; a kisebbségi közösség kénytelenek egyszerre küzdeni saját jogaikért, identitásuk megőrzéséért és gyarapításáért, párhuzamosan a polgári értékekért való küzdelemmel. A polgári értékrend szerinte általában kezd eltolódni a közösségi felé, miközben "a miénk" mindig is ilyen indíttatású volt. Kisebbségi társadalomban, hazai viszonyok között elemezve az értékelvű politika lehetőségeit, rámutatott arra a stratégiára, amelynek alapjánál a kisebbségi társadalom önszervező erejének megléte áll, illetve erre irányuló akarata. Az ezen elvet vallók szerint így a kisebbségi társadalom közösségként alakíthat ki normális viszonyrendszert a többségi társadalommal, hogy abba aztán közösségként integrálódhasson. A másik stratégia hívei azt vallják, hogy a kisebbségi közösség egyéneinek kell egyenként integrálódniuk a többségi társadalomba, s ha ez megtörtént, akkor állhat össze a közösség, föllépni az identitás megőrzése érdekében. Utóbbi irányzat hívei a nyelvi, nyelvhasználati jogok biztosítására törekszenek, mely törekvés során kitermelődik egy olyan kisebbségi politikai elit, amely szoros viszonyt alakít ki a többség politikai elitjével, s azzal folyamatos tárgyalást folytat a cél érdekében. Amint Toró T. Tibor mondta, jóindulatúan közelítve ehhez a módszerhez is kérdéses azt remélni, hogy elvezethet a közösségi szint eléréséig. A másik elmélet hívei az autonóm intézményrendszerben gondolkodik, ilyen jövőképet vetítve a közösség elé, és szintén politikai elitet termel ki. Ez utóbbi ugyancsak dialógust képzel el a többségi elittel, de nem egyedi elintézéses alapon. Itt jutott el az előadó az értékorientált és az érdekorientált politika, illetve a programorientált és a pozícióorientált politika megkülönböztetéséhez a vita címében szereplő megközelítésben. Mint mondta, minden szervezet akkor erősebb, ha elitjében többségben vannak a programorientált politikusok, és az ő véleményük érvényesül. Fordított esetben az alakulat előbb-utóbb politikai versenypárttá alakul. "Az RMDSZ éppen egy ilyen válságon megy át" - jelentette ki, elmondva, hogy ennek lényege a következő: egy ambiciózus, gazdag jövőképet kínáló program megteremti ugyan a feltételét az értékorientált politizálásnak, de az elmúlt években többségbe kerültek a pozícióorientált politikusok, s ez vezetett a mostani kritikus helyzethez. A 93-ban kialakult az autonómiaprogram és a szervezeti keret is hozzá, a programorientáltak pedig átengedték a terepet a pozícióorientáltaknak, úgy vélvén, hogy ha a keret megvan, a rendszer "önjáróvá válik". Ezt visszatekintve az előadó végzetes hibának nevezte, hiszen néhány éve a szervezet vezetősége már nyíltan mondja ki, hogy téves volt az akkor kijelölt út. Emellett mára az RMDSZ olyan folyamatokban lett partner a kormánypárttal kötött egyezség révén, amelyek veszélyeztetik az egész romániai demokratikus rendszert - hangzott el, konkrét törvényhozási példákkal alátámasztva. Toró megítélése szerint ezzel az RMDSZ a román politikum jobbik részének a szembenállását is kivívta, ez pedig a különben elért részeredmények mellett is nagy veszélyt jelent közép- és hosszútávon. Azzal, hogy az RMDSZ vezetőségéből úgy vélekedtek, hogy mindegy, milyen értékeket valló kormány van Budapesten, tulajdonképpen megtagadták azt a nemzetstratégiát, amelyet a polgári kormány épített fel, a határmódosítás nélküli nemzeti integrációt hirdetve meg - vélte a Reform Tömörülés elnöke, ezt az attitűdöt is pozíciópolitizálásnak minősítve. Konklúzióként megfogalmazta, hogy kisebbségi politikában hosszú távon csakis az értékelvű politizálás kifizetődő.

Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a román politikai spektrum homogenizálódik, s nincs egy komoly párt sem ma, amely a 89-es forradalom értékeit képviselné. Az eddigi hazai kommunista-antikommunista törésvonalat szerinte mára fölváltotta a demokratikus-nondemokratikus, sőt -antidemokratikus törésvonal, a civil társadalom immár úgy érzi, hogy szakadék alakult ki a pártok és a társadalom között, a polgári értékek pedig - ha meg is hirdetik érvényességüket - nem funkcionálisak. A jobboldal a fasizmus bűneit minimalizálja, a baloldal pedig a kommunizmus bűneit, tehát amíg nem sikerül a "nácitalanítás" és "kommunizmustalanítás", addig nem lehet előre lépni. Az euroatlanti integrációs folyamatról elmondta, hogy az nem hozta meg a várt demokratizáló hatást, Romániában pedig másfél éve ismét nő a demokráciadeficit. A fenti megállapítások mellett a problémák közé sorolta a civil társadalom apadását, a független sajtó eltűnésének veszélyét, s azt, hogy a reformok nem érintik a centralizmust és a bürokráciát.

Kövér László országgyűlési képviselő, a Fidesz Országos Választmányának elnöke inkább a jelenlegi magyarországi politikai helyzetről beszélt, illetve a leköszönt polgári kormány értékelvű politikájáról, melynek alanya a kulturálisan egységes magyar nemzet volt, a legnagyobb probléma pedig, amivel előretekintve szembesült, a biológiai és kulturális megmaradás biztosítása, tehát a népességfogyás megállítása. A polgári politikát jellemző legfontosabb értéknek a felelősséget nevezte, ezért, mint mondta, a polgári politizálás során az embereket "figyelmeztették" is saját felelősségükre. "Az önmagán is segíteni kész és képes emberek álltak a politika középpontjában, ha ugyanis ők nem tudnak tömeget képezni, akkor a többieken sem lehet segíteni" - mondta az előadó. A polgári oldal választási kudarcának okait taglalva Kövér László szintén szólt az értékekről, elmondva, hogy kommunikációjuk dühöt váltott ki azokban, aki már belenyugodtak, hogy képtelenek magukon segíteni. A polgári ellentétének nevezte a szocialista típusú társadalmat, mivel utóbbi a "kollektív felelőtlenség rendszere". Kérdésre válaszolva később kifejtette: Magyarországon most is van egy politikai közösség, amelyet az értékek tartanak össze, s ez az ellenzékiség idejében csak erősödni fog, míg a túlodalon nincs politikai értékrend, tehát tartalékok sem a jövőre nézve.

A válaszok rendjén Toró T. Tibor azt mondta: a jelenlegi magyar kormányt, illetve az RMDSZ vezetőségét kellene megkérdezni arról, hogy a Reform Tömörülés miért nem volt jelen a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén, és sérelmezte, hogy Tőkés László püspök, a Szövetség tiszteletbeli elnöke sem lehetett ott, noha neki alanyi jogon kellett volna részt vennie az általa és Orbán Viktor által "kitalált" fórumon, amelyet a polgári erők létre is hoztak. A pozícióorientált politika következményének nevezte azt, hogy Tőkés helyét egy olyan politikus - a szenátusi frakcióvezető - vehette át a küldöttségben, aki magában a státustörvényben sem hisz, és ki is jelentette, hogy magyar igazolványra sincs szüksége. Toró T. Tibor kifejezte abbéli reményét, hogy eljön az idő, amikor az RMDSZ részéről egy pluralista küldöttség vehet részt egy hatáskörében megerősödött MÁÉRT-ülésen.

Kimondatott: kongresszusig megegyezés kell

Az a célunk, hogy egy fél éven belül tárgyalásos módon megegyezzünk a tisztességes játékszabályokról az RMDSZ-en belül - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem negyedik napjának délutánján sorra került előadáson, melynek címe Kell-e reform a szövetségben? volt, s mely kérdésre a válasz az egyértelmű igenben testesült meg. A másik két előadó - Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő és Borbély Zsolt Attila, mindketten Reform Tömörülés-alelnökök - Toróval együtt sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ országos vezetőségéből senki nem tett eleget a szabadegyetemre szóló meghívásnak, pedig ez alkalmat jelentett volna a párbeszédre és az érvek ütköztetésére. A platform elnöke különben üdvözölte a tusnádi táborban megjelent szövetségi elnöki szolgálati autót, de azon reménye, hogy az azzal érkezettek hozzászólnak majd - mandátum birtokában - a vitához, az est folyamán nem teljesült.

A lényegi kérdést, tehát hogy mi kell ahhoz, hogy az RMDSZ egysége fönnmaradjon, az előadók végül tehát megválaszolták. Amint Toró T. Tibor elmondta: fél évig folyamatos tárgyalási kísérlet lesz arra, hogy alakuljanak ki a játékszabályok. "Akkor lesz játék is, lesz verseny, ha viszont nem, akkor az RMDSZ már minden lesz, csak nem demokratikus érdekképviselet, és nem egység, hanem egységnek nevezett diktatúra. Ez utóbbiban nem leszünk partnerek, ebben az esetben más egység kell" - jelentette ki a platform elnöke. Elhangzott, hogy a távolmaradás és a részvételre vonatkozó RMDSZ-es "letiltások" azt jelzik: a jelenlegi vezetés tagjai nem a párbeszédben gondolkodnak, hanem saját pozíciójuk perpetuálásában.

Borbély Zsolt Attila leszögezte: téves az a gondolat, miszerint az erdélyi magyarság parlamenti képviselet nélkül marad, ha több érdekképviseleti szervezet jelenik meg, ugyanis ilyen helyzetben is lehet egy olyan, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjához hasonló tetőszervezetet kialakítani, amely kivédi ezt a veszélyt, párhuzamosan azzal, hogy megteremtődik a belső versenyhelyzet is.

Szilágyi Zsolt a kérdéskör kapcsán egy hasonlattal élt, miszerint a hívek azt várják el a püspöküktől, hogy ne legyen ateista. "Ha viszont azt veszik észre, hogy az, akkor fölmerül bennük a kérdés, hogy betölti-e még az egyház a küldetését" - tette hozzá, megadva, hogy a hasonlat tovább nem tartható, mivel az egyház nem olyan elveken szerveződik, mint a Szövetség. "Ha pedig a miénk Szövetség lenne még mindig - hangzott el -, akkor nem üldöznék benne azokat, akik ebben a keretben kimondják, amit gondolnak, még akkor is, ha az nem egyezik a vezetőség véleményével." Szilágyi szerint különben már rég nem létezne az RMDSZ, ha a szervezetben egyesek annak idején nem harcoltak volna a platformosodás lehetőségének megteremtéséért.

Tusványos Press

A tábor sajtóirodája

2002. július 25.