"A politika a legfontosabb egészségformáló tényező"

Hazánk lakosságának egészségi állapota rossz, a születéskor várható élettartam 5-6 évvel elmarad az EU 15 tagországának átlaga mögött. Egészségügyi ellátó rendszerünk diszfunkciós, sem a lakosság, sem a benne dolgozók messze nem elégedettek működésével. A polgár és egészsége címmel a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület a témában konferenciát tartott.

Dátum: 2004-12-12 22:03:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=32101
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:03:29.765960, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az egészségügy megújítása világszerte a politika érdeklődésének középpontjában áll, mert a medicina gyorsütemű fejlődése a leggazdagabb országokban is súlyos finanszírozási gondokat okoz. Az igazságos és méltányos betegellátás alapvető emberi jog, melynek globális és országonkénti érvényesítése a kormányok számára egyre nehezebb feladat.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesült konferenciája a hazai és nemzetközi adatok, trendek tükrében ezeket a kérdéseket bontotta ki.

Jávor András dr.: Globalizálódó egészségügyünk, Szollár Lajos dr.: A polgár és egészsége,

Géher Pál dr.: Ha beteg a polgár...,Kerpel-Fronius Sándor dr.: Ha gyógyszerre szorulunk...témában tartott előadást.

Dr. Jávor András hazánk demográfiai mutatóival kapcsoltban elmondta: a férfiaknál 2003-ban a születéskor várható élettartam 68 év volt, amivel Romániát kivéve még a szomszédos országokhoz képest is le vagyunk maradva. A nőkre vonatkozó adatok is hasonló tendenciát mutatnak. Sajnálatos tény, hogy hazánkban a százezer lakosra jutó daganatos halálozásban a férfiaknál és "összetettben" világelsők, a nőknél pedig a dánok után másodikak vagyunk.

Hogyan alakult globálisan a világ népessége? -tette fel a kérdést Dr. Jávor András. Krisztus idejében a történészek szerint 250 millió ember élt a Földön, a 19. század elején még csak 1 milliárd, majd a 20. században növekedett erőteljes mértékben a népesség. Hasonló módon nőtt a születéskor várható életkor is. Más, rövid távú összevetésben, az OECD országokban az utóbbi 40 év alatt a GDP-ből egészségügyre költött rész átlagosan 4,1 százalékról 8,5 százalékra emelkedett. A költségnövekedés okaként a magas technikai színvonalat, a szolgáltatások növekedését, valamint a lakosság öregedésének a problémáját említette az előadó.

Például 2040-ben Japán lakosságának már 25 százaléka, Kínának 22 százaléka lesz 65 év felett, és ezen idősek együtt többen lesznek, mint Európa és Amerika összlakossága.

Az előadó tragikusnak nevezte a hazai teljes termékenységi arányszámot,ami azt mutatja, hogy egy nő hány gyermeket hoz a világra. Ez a mutatószám tavaly 1,28 volt, a Magyarországon valaha mért legalacsonyabb érték. Az előrejelzések pesszimista változata szerint - amely az 1998-as publikálás óta eddig leginkább beigazolódott - 50 év múlva hét és fél millióan leszünk, fele-fele arányban 50 év alatt és felett. Ha nem történik alapvető változás, egyetlen jóléti rendszerünk nem lesz működőképes. Ha a gazdaság az elképzeléseink szerint optimálisan fejlődik, ezek a rendszerek akkor is folyamatosan válságból válságba fognak bukdácsolni.

A gondoskodó állam viszont fogyasztókat nevel, egyre újabb és újabb szolgáltatásokat hoz a rendszerbe és az emberek szociális függősége egyre jobban kiépül. Mindez azt mutatja, hogy a szolidaritás létezik, de a szubszidiaritás nem. 200 évvel ezelőtt a gyerekszám egy jóléti tényező volt. Sok gyerek született, nem volt biztosítási rendszer, az idősekről nem a nyugdíjrendszer, hanem a terheket megosztva a nagycsalád gondoskodott. Amikor az állam átvett ilyen funkciókat, akkor a család elkezdett folyamatosan zsugorodni, csökkent az egymást segítő összetartó erő.

Az államnak döntő felelőssége van a családok megerősítésében, és valahol itt van az a kulcs, amivel az egészségpolitikában is előrébb lehet lépni - mutatott rá a professzor.

Dr. Szollár Lajos A polgár és egészsége című előadásában rámutatott: polgár az, aki műveltsége, szaktudása, tulajdona révén képes sorsának önálló irányítására. Mint ilyen, különbözik az alattvalótól, a rabszolgától, a jobbágytól. Az egészséget a magyar "egész-ség" gyönyörűen kifejezi.

Mit és hogyan tehet bármit is egészségéért az a polgár, akit ma Magyarországon valamilyen módon egészségkárosodás fenyeget? Mindezt egy betegségcsoporton, néhány, saját magunk által is megválasztható cselekvés alapján próbálom meg összefoglalni - mondta az előadó. Magyarországon a halálokok felét a keringési betegségek teszik ki, negyedét, pedig a rosszindulatú daganatok. Keringési betegségekben a szívtől az agyig 70.000 embert veszítünk el egy évben, azaz minden nyolcadik percben meghal egy honfitársunk.

Dr. Szollár elmondta: a 2000. évi nemzetközi összevetés szerint a legjobb helyzetben - sorrendben - Korea, Japán, Franciaország, Spanyolország, Portugália volt, mi pedig Szlovákia előtt az utolsó előtti helyen. Négyszer-hatszor többen haltak meg nálunk, ebben a betegségcsoportban, mint a szerencsésebb országokban. Még rosszabb a helyzet, ha az időgörbét nézzük. 1950 táján Magyarország és Ausztria statisztikája e téren megegyezett, még 1970-ben is alig volt különbség. Azóta viszont még a szomszédos országoknál is rosszabb lett a helyzetünk, és jóval rosszabb, mint az európai átlag. A keringési, vagy szíveredetű betegségek kockázatait klasszikusan két csoportra oszthatjuk, a személyesen nem befolyásolható (életkor, nem, génállomány) és a valamilyen módon megváltoztatható tényezőkre (magas vérnyomás, dohányzás, elhízás). A három legfontosabb kockázati tényező általában egyszerre van jelen, ekkor hatásuk nem összeadódik, hanem megsokszorozódik. A dohányzó kockázata kétszeres, a magas vérnyomásé és magas zsírszinté négy-négyszeres, kombinációban akár tizenháromszoros is lehet. Magyarországon iszonyatosan magas, 40 százalék körüli a fiatalkorú dohányzók száma, napi rendszerességgel dohányzik a lakosság 25-36 százaléka. A hetvenes évek óta két szenvedélybetegség, a dohányzás és az alkohol nagymértékben rontja a természetes halálozást. A dohányzást elhagyók kockázata öt esztendőn belül 50-70 százalékkal lesz kisebb. A hazai felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, minden negyedik-ötödik ember elhízottnak tekinthető. Minden civilizáltnak mondott országban az utolsó 30 esztendőben rohamosan növekszik az elhízás gyakorisága, és iszonyatosan növekszik fiatal korban is. Az elhízást a testtömeg index jellemzi (súly kg-ban, osztva a méterben mért magasság négyzetével), a normális határ férfiaknál 25 körül van. Becslések szerint 2030-ra az USA férfi lakossága több mint felének 30-nál nagyobb lesz a testtömeg-indexe, azaz a szövődményeket tekintve is kövér lesz. Máshol is hasonló becslések vannak. Most isszuk a levét annak, hogy 100 évvel ezelőtt, az ipari forradalom után ránk tört az energiában gazdag étrend, és ez egybeesett a mozgásaktivitás csökkenésével. A kettő eredője a termodinamika alaptörvénye szerint nem lehet más, mint a kövérség növekedése. Nemzetközi összehasonlításban Korea, Norvégia, Svájc viszonylag szerencsés helyzetben van, az Egyesült Államokat a kövérség területén nem lehet felülmúlni, de a vége felé van a sornak Magyarország is.

Napjainkban a helyzet rosszabbodásában jelentős szerepe van a nagy gyorséttermi láncoknak. Ausztrál felmérések szerint a nagyvárosok különböző kerületeiben a kövérség gyakorisága szoros, egyenes összefüggést mutat az ott lévő gyorséttermek számával. Saját vizsgálataink is bizonyították a koszorúér halálozás egyenes összefüggését az állati zsírfogyasztással, illetve fordított kapcsolatát a zöldségfogyasztással. Európában is minél nagyobb a népesség telített zsírsav (disznóhús) fogyasztása, annál nagyobb a halálozás.

Ma az egészséghez szükséges aktivitás nem jelent mást, mint napi 30 perces élénk sétát. Izzadjunk meg benne, és olyan erőteljes legyen, hogy ne legyen kedvünk közben beszélgetni - ajánlotta az előadó.

Fontos lenne, hogy az egészség megőrzése úgy, mint valaha, a családfő felelőssége legyen. Hogy a gyerekeinket a bölcsődében, óvodában hagynánk játszani, méghozzá a hagyományos körjátékokat, ahol megtanulták az élet nagy dolgait, a személyi higiéniától kezdve a temetésig. És természetesen kellene a felelős döntéshozók valamilyen módon való ráébresztése a problémákra. Robert Koch mondta, hogy a politika a legfontosabb egészségformáló tényező, és neki ezt igazán elhihetjük. Vyrchow is azt mondta, hogy a medicina szociális tudomány, és a politika nem egyéb, mint medicina nagyban. Nem tudom, hogy mikor és hova jut el a hangunk. Azt viszont tudom, hogy mindehhez meg kellene teremteni a feltételeket. A polgár legyen abban a helyzetben, hogy saját sorsát irányítsa, mert van műveltsége, van tudása, van jövedelme, van munkája, van családja, és van hosszú távú felelőssége - fogalmazott Dr. Szollár Lajos.

mpee.hu - fideszfrakcio.hu