Két időszaki tárlat nyílik jövőre a Terror Háza Múzeumban

A Gulag kényszermunka-táborokról, a második világháborúban szovjet fogságba hurcolt magyarok elhallgatott történetéről, valamint a totális diktatúrák leleplezésében fontos szerepet játszó Arthur Koestlerről rendez időszaki kiállítást 2005-ben a budapesti Terror Háza Múzeum - tájékoztatta Schmidt Mária főigazgató csütörtökön az MTI-t.

Dátum: 2004-12-16 15:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=32263
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:05:20.609303, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A szovjetunióbeli kényszermunka áldozatainak emléket állító, az elhallgatott szovjet fogság történetét megörökítő "Magyar tragédia 1945 - Jaj a legyőzötteknek! - Rabszolgasorsra kényszerítve" című tárlatot február 25-től láthatja a közönség.

A kiállításon bemutatják azt a dokumentumgyűjteményt, amelyet írott visszaemlékezésekből, illetve a túlélőkkel készített beszélgetésekből állított össze a múzeum.

A második világháború ideje alatt mintegy hétszázezer magyar került szovjet fogságba. A hatalom birtokosai 1945-től kezdve évtizedeken át azt a hamis látszatot keltették, hogy szovjet fogságba csak harci cselekmények közben elfogott katonák kerültek, akiket a szovjetek még a békekötés előtt "nagylelkűen" visszaszállítottak Magyarországra - mondta Schmidt Mária.

A foglyok csaknem egyharmada azonban kényszermunkára hurcolt civil volt, akik közül sokakat koholt vádak alapján ítéltek el és hurcoltak a Gulag-táborokba. A hadifoglyokat és a civil internáltakat évekig dolgoztatták a Szovjetunió munkatáboraiban; az utolsó nagyobb fogolycsoportok csak 1955-ben térhettek haza.

A mostoha bánásmód és életkörülmények következtében, a szállítás során, illetve a gyűjtő-, tranzit- és a kényszermunkatáborokban több mint 200 ezer magyar lelte halálát.

A Terror Háza Múzeum másik, lengyel-német-magyar összefogással és európai uniós pályázati támogatással megrendezendő kiemelt kiállítása az Arthur Koestler-évhez kötődik.

"Az évszázad és a diktatúrák tanúja" címmel tavasszal nyíló tárlaton a világ legismertebb magyarjai közé tartozó íróegyéniségre emlékeznek, aki mindkét totális diktatúra leleplezésében fontos szerepet játszott - mondta Schmidt Mária főigazgató az intézmény korábbi évértékelő sajtótájékoztatóján.

A magyarul keveset író, ám jól beszélő és olvasó, magyar zsidó családban született Arthur Koestler (1905-1983) a Sötétség délben (1940) című leghíresebb regényében a szovjet tisztogatási perek politikai valóságát és lélektani hátterét tárta fel. Ez a műve segített az európai szabadságeszmény háború utáni újraértékelésében.

MTI - fideszfrakcio.hu